A HOMOK MEGKÖTÉSE
A HOMOK MEGKÖTÉSE
A homok szavunk ugyancsak honfoglalás előtti, és származhat az ótörök nyelv korábbi és későbbi időszakából, mert a legtöbb török nyelvben azonos jelentéssel megtalálható (TESz; Ligeti L. 1986: 153–155; EWUng). A kora magyar középkortól kezdve gyakran felbukkan, különösen helynevekben, de elterjedtségét nem ismerjük. A 18. század második felétől sokszor emlegetik a futóhomokot, mely ekkor már különösen a Duna–Tisza közén hatalmas területeket borított. A szél maga előtt hajtja, tíz–húsz méter magas dombokat és ugyanilyen mély völgyeket képezve, ahogyan Petőfi Sándor mondta a Kiskunságról: „Sárga homokdombok emelkednek, miket / Épít s dönt a szélvész” (Kiskunság). Ezek a dombok nemcsak terméketlenek, hanem a vetéseket és a településeket egyaránt veszélyeztetik. Kisteleken (Csongrád m.) 1793-ban nemcsak a határt rombolta, hanem még 9 házat is betemetett a futóhomok. A 19. század elejétől a széles közvéleményt is foglalkoztatta a homok megkötésének kérdése. 1807-ben az országgyűlés e munkára bizonyos pénzbeli támogatást is biztosított; sőt azok számára, akik ebben részt vettek, még felmentést is adott a földesúri szolgáltatások alól. Mindezek csak részben csökkentették a veszélyt (Balassa I. 1994c: 90–92).
Erdei Ferenc írja e munkával kapcsolatban: „A homokkal való közelharcot a kisparasztság folytatta. A kun gazdáknak nem sok része volt ebben, sovány legelőül ismerték meg a homokot, nem pedig az ember gyötrelméül. Sehol annyi kis szerszámot és munkaalkalmatosságot nem láthat az ember, mint ezen a vidéken. Hegyes kis karók, ásók, széles és keskeny kapák, haraszolók és faápoló szerszámok, talicskák, targoncák és húzós kis kocsik, mind a közelharc fegyverei, amelyeket a kisemberek használnak a nagy elemmel szemben” (Erdei F. 1937: 170).
A szerszámok egy része a homok elegyengetését szolgálta. Az ásók, kapák, lapátok 309nemigen különböztek attól, amit a kubikosok vagy a parasztgazdaságok használtak. De akadtak elsősorban a Duna–Tisza közén speciális szerszámok is. Ilyen a szalmahengerlő, ami olyan henger, melybe sorba fogakat ékeltek. Egy vagy két igás-állatot fogtak elébe. A területet, melyen végig akartak menni, vastagon szalmával beszórták. A szalmát a fogas henger valósággal belevarrta a homokba és ezzel megkötötte azt egy évre, míg valamit vetettek bele.
A szalma a homok megkötésében jelentős szerepet játszott. Szalmakötelet fűzfakampókkal ölnyi távolságban a homokhoz erősítettek. Ez nemcsak megfogta a homokot, hanem a kihajtó fűzfák mindjárt kis erdőt is képeztek. A homokon erdőt vagy szőlőt telepítettek a Duna–Tisza közén. A szőlő esetében négy tőkét négyzet alakban ültettek el és a közepére egy marék rozsot vetettek, így közösen megtartották a homokot.
Sok helyen a munkát a buckák elhordásával és a mélyedések betöltésével kellett kezdeni. Ezt részben talicskával, részben homokhordó szekérrel végezték. Szeged környékén a múlt század végén jelent meg a homokhordó bakity, mely a homok elhordására szolgáló kétkerekű taliga és minden valószínűség szerint az 1879. évi nagy árvíz utáni töltéseken tevékenykedő olasz földmunkásoktól (kordésdigóktól) ismerték meg a magyarok (Balassa I. 1994c: 96–97).
A homokszánkó két részből áll. A szánkó két hengeres talpát deszka köti össze és erre állítják a kiselejtezett hordót, melybe a homokot belerakják és egy ló segítségével oda csúsztatják, ahol mélyedés mutatkozik. Ennél fejlettebb szerszám az ún. hegyhúzó (lásd 352. oldal), melynek megfelelőit Egyiptomban, Olaszországban korábban, Dániában későbben egyaránt meg lehet találni. Nálunk, úgy látszik, csak a 19. század közepén jelentkezett. Ennek csúszó talpa is szán formára van kiképezve. A két szarvához hozzávetőlegesen 45°-os szögben deszkalap támaszkodik. Ez súlyánál fogva leszedi a kiemelkedő réteget, majd mikor megtelik, oda lehet vontatni, ahol mélyedést kell betölteni. Itt felemelik a két szarvat és megszabadulnak a tehertől (Balassa I. 1994c: 93–96).
A megkötött homok mindenütt megteremte a gabonát, főleg a rozsot, a Duna–Tisza közén nagyszerű szőlő- és gyümölcstelepek jöttek létre, a Nyírségben krumpli- és dohánytermelés virágzott fel, míg a somogyi homokon az ország egyik fontos krumplikörzete alakult ki.
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
