A DINNYÉSEK

Full text search

A DINNYÉSEK
A sárgadinnye és a görögdinnye országszerte kedvelt gyümölcs volt, egyes vidékeken – Szatmárban, Szabolcsban, Biharban vagy Pozsony környékén – pedig a 18. században már piacra is termelték (Bél M. 1978: 60; 1984a: 217; 1984b: 214–215). A legjelentősebb tájkörzete a Heves megyei Csányban és környékén alakult ki, noha a 18. század végén ez a falu még csak egyike volt az ízletes dinnyéje miatt számon tartott igen sok helységnek (vö. Soós I. 1975: 135). A csányiak speciális tudása azután – a fajtatulajdonságok megőrzésének titkai és az általuk kifejlesztett célszerszámok – a 20. század folyamán a békési, a csanádi, a csongrádi, a nyírségi, a Fejér megyei és a Pest környéki, sőt: a baranyai dinnyés vállalkozásokat is jelentősen befolyásolta. Ha nem maguk a csányiak települtek át, a helybeliek lesték el a legeredményesebbnek bizonyult termelési tapasztalatokat a kezdeményezőktől (Zentai J. 1965; Dobrossy J.–Fügedi M. 1983: 70–72; Lapu I.-né 1983; Viga Gy. 1991; Varga Gy. 1993).

108. ábra. A dinnyepalánták védelme az éjszakai fagyok ellen: a) kishasura; b) a kishasura elhelyezésének módja. Csány (Heves vm.)
Dél-Hevesben – ahogy másutt is – a közös legelőből kiszakított földeken, a gyeptörésekben kezdődött a dinnye termesztése. Árutermelő ágazattá akkor vált, amikor – a jobbágyfelszabadítás után – a volt zsellérek előbb a környező településeken, majd mind távolabb családonként 10–15 holdas parcellákat vettek ki feles bérletbe a dinnye számára. A 20. század első felében szinte az egész országban Csányból kirajzott dinnyések vállalkoztak rá, hogy az uradalmaktól, a nagyobb parasztbirtokosoktól a 480haszon feléért dinnyeföldet béreljenek. Tavasz közeledtén szinte elnéptelenedett Csány és néhány közeli falu: a tenyészidő alatt az egész család a dinnyeföldre költözött, ahol földkunyhóban éltek – csak a telet töltötték a falujukban. Akár évtizedeken át vállalták ezt a kétlaki életformát, akár – idő telvén – áttelepültek valamelyik másodlagos termelési körzetbe, gazdálkodási stratégiájuk alapvetően különbözött a parasztokétól. A dinnye számára kedvező esztendőkben különösen jelentős készpénz-bevételüket nem paraszti eszmények szerint hasznosították: nem vásároltak földet, hogy kisparaszti gazdaságot szervezzenek. Inkább a termelés növelésébe és az otthoni életkörülményeik korszerűsítésébe fektették a jövedelmüket (Boross M. 1959).

109. ábra. Csányi (Heves vm.) dinnyések eszközei: a) ültetőfúró (furu) a gyepkockák kifúrásához; b) kapa (horoló) a dinnyeközök lazításához; c) dinnyebélyegző

110. ábra. Csányi dinnyések ekekapája a dinnyesorok közeinek talajlazításához
A dinnyetermesztés speciális eszközanyaga, mely az 1890-es évektől a mind nagyobb arányú szántóföldi termesztés hatására kezdett kialakulni, a csányiak újító készségéről tanúskodik. Bár szinte minden dinnyés szerszámnak volt valamilyen előképe, a legcélszerűbb forma kialakítása, speciális szükséglethez igazítása hosszabb-rövidebb helyi kísérletezésnek köszönhető. A melegágyi palántaneveléshez 481használt hatalmas mennyiségű gyepkockát kovács készítette éles pengéjű, nyeles kéziszerszámmal, a gyepkockahasítóval metszették; a mag számára a furunak nevezett aprócska kézi eszközzel készítettek lyukat a gyepkockába. A palántákat sorhúzó nyomán, palántázó fával ültették ki a jól trágyázott földbe, a kapáláshoz a horolónak nevezett kapát, illetve a gyári ekekapa jelentősen módosított változatát használták. Más veteményeknél is alkalmazott kéziszerszámok és állati vonóerővel működtetett olyan kisgépek jelentették tehát a dinnyés szerszámkészletet, melyeket gondosan hozzáigazítottak a szükséglethez, a munka gyorsítására törekedvén. A kukorica művelésére kifejlesztett gyári ekekapát például azért nem tudták változtatás nélkül használni, mert más a sorköze a sárgadinnyének és a görögdinnyének, s az első, a második és a harmadik kapálásnál is másképpen kell beállítani a késeket. Ezért a falusi bognárokkal és kovácsokkal állítható késű speciális ekekapát készíttettek (részletesen lásd Boross M. 1957).

 

 

Arcanum Zeitungen
Arcanum Zeitungen

Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!

Zeigen Sie mir

Arcanum logo

Arcanum is an online publisher that creates massive structured databases of digitized cultural contents.

Über uns Kontakt Press room

Languages







Arcanum Zeitungen

Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!

Zeigen Sie mir