FINNUGOROK, ŐSMAGYAROK MÉHÉSZETE

Full text search

FINNUGOROK, ŐSMAGYAROK MÉHÉSZETE
Kelet-Európa méhészetének eddigi vizsgálatából az derült ki, hogy a méz és a viasz felhasználása a finnugor népeknél már a legrégibb kultúrperiódusukban ismeretes volt. A Középső-Volga és az Alsó-Káma – finnugorok által lakott – vidékéről az utazók (Ruysbroeck W., Fletcher D., Herberstein S.) már a 13. század közepe óta, majd később a 16. században azt írják, hogy mézben bővelkedik. Az oroszok méhészetére következtethetünk a korábbi, 11. századi orosz krónikák adataiból. A Középső-Volga, az Alsó-Káma vidékének növényföldrajzi és éghajlati viszonyai – a tűlevelű fák mellett a gazdag hárserdők – azonban már az ezeket a feljegyzéseket megelőző messze múltban lehetővé tették a primitív méhészkedést (vö. Veres P. 1988). N. Sebestyén Irén (1951) szerint nincs okunk kételkedni abban, hogy a finnugor ősnép a pre-indoeurópaiaktól tanulta el a méhvadászatot. Linnus Ferdinand (1939) pedig arra az eredményre jut, hogy az erdei méhészkedés a késői neolitikumban (Kr. e. a 2. évezred) a Középső-Volga és az Alsó-Káma vidékén a finnugor népek finn-permi szakaszában alakult ki. Az erdei méhészkedésnek az a lényege, hogy a méheket a lakóhelytől közelebb vagy távolabb erdei fák mesterségesen kivájt odvában tartják, és így gondozzák. Amikor már történeti feljegyzések állanak a rendelkezésünkre, azt látjuk, hogy az erdei méhészet különösen a cseremiszek, mordvinok és votjákok 66között virágzott. A mordvinokat a 10. században kiváló erdei méhészekként említik. Ők szolgáltatják a 14. században az akkori Oroszországból exportált méz legnagyobb részét. A Volga középső vidékére, a Káma alsó folyásának mentére később török-tatár népek, főleg baskírok költöztek be, akik átvették a finnugorok hagyományos méhészetét, és azt tovább folytatták. Finnugor örökség az erdei méhészkedés az észteknél is.
Nagyon valószínű, hogy igen régen ismerték a méhészkedést az Ural hegységtől messzi keletre Szibériában, s ennek emléke lehet az északaltáji törököknél a mézelő erdei rajok felkutatása. Az altáji méhészkedés független a finnugorok és a később bevándorolt oroszok méhészkedésétől.
Mindebből arra következtethetünk, hogy a finnugorokhoz tartozó magyarság Ural menti őshazájában szintén ismerte a méheket (Apis mellifica) és fogyasztotta a mézet. Megerősíti ezt a feltevésünket, hogy a magyar nyelvben a méh és a méz szavak finnugor eredetűek (TESz). A méhészkedés körébe tartoznak odú és fedém, födém szavaink, amelyek szintén finnugor eredetűek, s ’bodon, köpű, fatörzsből kivájt méhlakás’ jelentésük is van, illetve volt. A fedém eredeti jelentése ’erdei élőfa, amelyben méheket tartanak’. A magyar nyelv finnugor eredetű méhészkedési terminológiáját gazdagítja a ’rajzik’ jelentésű ereszt ige (lásd Balassa M. I. 1970b: 540–541; 1973: 116, 142–143; Kotics J. 1988: 74). A méhek viaszépítményét jelentő lép kapcsolatban áll a ’takar, fed’, illetve ’réteg’ jelentésű finnugor lep szavunkkal, s így ez a terminológia is méhészkedésünk ősiségéről tanúskodhat. A szlavóniai magyaroknál a lépes méz ma is lepetős méz. A lépnek sejt, slejt elnevezése jelentésileg a selejt elkülönült változata. A hímnemű méhet is jelentő here uráli eredetű s eredetileg a ’férfi, hím’ jelentésű here szócsoportunkhoz tartozik. A lépet, méhviaszt, lép-, viasztörmeléket jelentő sonkoly ismeretlen eredetű. A raj szláv jövevényszó, de közelebbi forrása ismeretlen. Mint jövevényszónak méhészetünk ősisége szempontjából nincs jelentősége. A rajt valószínűleg eresztésnek nevezték, mint napjainkban Göcsejben. A fiasítás ’méhpete, álca, báb’ az uráli eredetű fiú származéka (vö. Szabadfalvi J. 1992: 8–11).
A méhnek (méhecske, mihe) az Alföldön, Gömörben bogár, darázs, dongó elnevezése is előfordul (pl. Nagy Gy. 1968: 143). A moldvai csángóknál méhbogár, méhféreg, mézbogár, rajbogár néven ismerik. Az anyaméhet királykának, királynénak, vezérnek is mondják. Erdélyben és Moldvában helyenként a here trintor, menár néven ismert (vö. Lükő G. 1934: 47–48; Gálffy M. 1961).

 

 

Arcanum Zeitungen
Arcanum Zeitungen

Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!

Zeigen Sie mir

Arcanum logo

Arcanum is an online publisher that creates massive structured databases of digitized cultural contents.

Über uns Kontakt Press room

Languages







Arcanum Zeitungen

Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!

Zeigen Sie mir