Pályakezdése
Pályakezdése
Kisfaludy Károly, Sándor öccse 1788. február 5-én született Téten, nyolcadik gyermekként a családban. Születése anyjának életébe került, s a rokonság egybehangzó véleménye szerint az apa, Kisfaludy Mihály, sohasem tudta fiának az "anyaölést" megbocsátani. Különben is szigorú, nyers modorú és rideg ember volt, s az anya halála után csak a legidősebb leánytestvérnek, Trézsinek a kedvessége hozott melegebb hangulatot a családi körbe, ahol Károly tíz éves koráig tartózkodott. Teréz férjhezmenetele után is gondoskodott legkisebb öccséről, aki őt még katona-korában is "második anyjának" nevezte.
Kisfaludy Károly élete tehát szomorúan és viszontagságosan indult. Öt évig a győri gimnáziumban nevelődött, de sem a tananyaggal, sem az iskolai fegyelemmel nem tudott megbarátkozni. Majd egyévi katonaiskola következett, s még be sem töltötte tizenhetedik életévét, mikor beállt a 32-es gyalogezredbe. Ez időben már bátyja példájára verseket írt, s mikor 1805-ben ezredét Olaszországba vezénylik Napóleon ellen, a caldierói ütközet előtt papírra veti első ránk maradt versét, (a régebbiek elvesztek) a Hadiének Olaszországban címűt, bátyja stílusában s a Napóleon-ellenes nemesség illúzióinak szellemében.
A következő évben ezredével a Szerémségbe kerül határőrszolgálatra. Keserves és unalmas évek következtek, de alkalmasak arra, hogy újra írni kezdjen: ekkor készíti el első drámáinak (pl. A tatárok Magyarországban) a vázlatát. 1808-ban és 1809-ben ismét Napóleon ellen harcol, francia fogságba esik, de sikerül megszöknie. Noha főhadnagyi rangra emelkedik, a katonai pálya nem vonzza többé, szégyenli az osztrák egyenruhát, melyet a sorozatos vereségek tettek dicstelenné. Másfél évig Pesten tartózkodik (1809), ezalatt írói körökkel – Kazinczy triászával, főleg Szemerével – is kapcsolatba kerül, átél egy boldogtalan szerelmet, melyről később Vallomások című művében ad számot. Egy kereskedő leányát, Heppler Katalint szerette meg; a költő apja ellenzi a házasságot, s a jegyesség felbomlik. Közben Kisfaludy Károly ellentétbe kerül ezredesével, és 1811-ben, apja nagy bosszúságára, kilép a hadseregből. Az a szándéka, hogy festő lesz, bár apja nemes emberhez méltatlannak ítéli e pályát. A művészetet Bécsben akarja tanulni; verseskönyvét Pesten hagyja Szemerénél, s kikapott anyai jószágrészével elindul a császárvárosba. 397Itt bohém életet él, keveset jár a festőakadémiára, pénze hamar elúszik. Kisfaludy Károly vándorútra kel, Olaszországban tölt egy évet. Sokat jár színházba; valószínűleg már Pesten látta a magyar színészeket szerepelni Dugonics gyenge vitézi játékaiban. Bécsben Schiller, Shakespeare, Goldoni és a népszerű Kotzebue darabjaival ismerkedik meg. Nyomorog, apró festői munkákat (szelence-arcképfestést) vállal, hogy megéljen, azt is tervezi, hogy Olaszországban próbál szerencsét. 1816-ban végleg belátja, hogy Bécsben nem boldogul a festői pályán s egy ideig Pozsonyban tartózkodik, majd 1817 elején – most már véglegesen – Pesten telepedik le.
Pesti életének első évei nyomorgásban telnek. Apjával hiába akar kibékülni, nem kap tőle támogatást. De már vannak barátai, akik segítik, ha mással nem, jó szóval: Hunkár Antal, az inszurrekció óta tekintélyes birtokos nemes, Stettner Máté királyi ügyész és Kazinczy triászának tagjai. Horvát István beajánlja a nádornak a Nemzeti Múzeumhoz a "szépmesterségek custosának", de a nádor rossz információt kap róla és nem alkalmazza. Kisfaludy Károly bejut Kultsár társaskörébe, és Vitkovicsnál is megfordul. Fest és drámákat ír: 1817-ben A kérőket és 1818-ban a Stibor vajdát. Egy darabig nem jut nyilvánossághoz; végre valószínűleg Szemere közvetítésével Éder György székesfehérvári társulata bemutatja és sikerre viszi egy régebbi drámáját, a már 1809-ben elkészült A tatárok Magyarországbant. A siker még nagyobb lesz, amikor a társulat Pesten is előadja Kisfaludy színművét. Lefordítják németre, a pesti színház is játssza, sőt Bécsben is színre kerül. A siker új korszakot nyit meg pályáján és végleg az irodalomnak kötelezi el.
Kisfaludy Károly korán kiszakadt a nemesi kúriák életformájából. Apjával való ellentétei, szerencsétlen szerelme, elégedetlensége a katonasággal mindinkább eltávolították osztályától, majd nyíltan szembefordult vele, amikor a katonáskodás után hivatalvállalás helyett a polgári pályák közül is a legszabadabbat választotta: a művészit. Mindez lehetővé tette, hogy illúziótlanul szemlélje a nemesi osztályt, és vívódások nélkül, fölényes iróniával, humoros-megbocsátó mosollyal ábrázolja elmaradott bár nem rosszindulatú képviselőit. A bátyja szellemével rokon korai drámai művek, az 1808-ban írt A gyilkos és az 1809-ben készült Tatárok után A kérők és a Stibor vajda már Kisfaludy Károly társadalombírálatának tanúbizonyságai. Az első művek lojális-szentimentális szemléletétől és deklamáló hazafiságától hamar felemelkedett a kulturális és nyelvi megújhodás hirdetéséig és a társadalmi kérdések felvilágosult-humanista megítéléséig.
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
