ELŐSZÓ
ELŐSZÓ
Végre egy nagyértékű, nagy gonddal, szakértelemmel, tudással összeállított komoly hadtörténelmi munka, mely a magyarok eredetéig visszanyúlva világosságot vet őseink hadviselésére.
Nem leplezi a hibákat, nem nagyítja a jó oldalakat, hanem higgadtan, a pártatlan történetíró távlatából ítél; és mégis mennyi magyar igazgyöny csillanik föl a nélkül, hogy külön kikeresgélné ezeket a szerző a történelem folyamának sokszor piszkos, iszapos medréből. Igazgyöngyök, melyek teljes fényükben tán csak az 1914–1918-as világháborúban fűzettek egy örökdíszű koronába Hungária fejére.
Rablások, fosztogatások és a 906. évi szászországi hadjáratban ama csúnya dolog, hogy a magyarok vezetői nem átallották saját szövetségesüket kifosztatni! Ezek sötét foltjai hadtörténelmünk eme szakaszának! Azonban saját tapasztalataim alapján azon kérdés fakad föl lelkemből: «Csodálkozhatunk-e azon, ha az akkor még a kultúra alacsony fokán álló magyarok ilyesmit tettek, midőn ugyanezeket tapasztaltuk a közelmult világháborúban nagyműveltségű nemzetek részéről, akik nemcsak ellenséges, hanem szövetséges országokból is elvittek mindent zsákmányként és Magyarországból is vonatszámra harácsolták el a legértékesebb magántulajdont: azt is hadizsákmánynak jelentve ki?!» 1000 év előtti fosztogatásokért ezen tapasztalatok után nem lehet jogosan feddeni a magyart, ha kultúrnemzeteknél elhallgatjuk és elfelejtjük mindezt!
E mű mint olvasmány érdekfeszítő, végtelenül tanulságos, mint történelmi munka örökbecsű. Megtalálunk benne mindent, amit tudni jó és szükséges!
Csak azt kívánom, hogy folytatódjék e kitünő munka egészen a mai napjainkig, hogy tökéletes áttekintést nyerjünk a magyar hadtörténelemről, mely, azt hiszem, az összes nemzetek hadtörténelmei között a leggazdagabbak közé tartozik és világos képét nyújtja a magyar hadi erények fejlődésének.
Nemcsak katonának ajánlom, hogy olvassa gondosan el, tanulmányozza figyelmesen e kiváló művet; hanem mindenki, akit a magyar mult érdekel, jól tenné, ha legalább is átlapozná.
A mult többnyire a jövőnek tükre, mely élesen elénkvetíti azt, amit elkerülve, nagy bajokat háríthatunk el és amit megtéve, jobb jövőnknek teszünk szolgálatot.
Tanuljunk e műből s ne csüggedjünk, mert él még a magyar virtus.
Azon reményben, hogy e tanulságos műből okulni fogunk és sokat meg fogunk érteni a homályos multból, átadom az olvasóközönségnek
«A Magyar Nemzet Hadtörténelmét».
József főherceg
tábornagy.
tábornagy.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
