ölbeli
ölbeli melléknév (ritka)
Olyan <kisgyermek>, aki még nem tud járni, s ezért gyakran ölben tartják, ölben hordozzák; karonülő. Mikor a gyermek beszélni tanul, olyan jólesik az anyának, ha egy szót, csak ennyit, hogy „anyám” megtaníthat neki … Az elítélt nő ezt sem tette soha. Még ölbeli gyermeke sem hallotta szavát. (Jókai Mór) || a. (ritka, irodalmi nyelvben) Olyan <kisgyermek v. kisebb állat>, amelyet úgy dédelgetnek, kényeztetnek, hogy ölbe veszik, gyak. ölben tartják. Úgy anyám! kecsegtesd ölbeli ebedet, Ójad fúvó széltül drága gyermekedet. (Arany János)
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
