szabadság
szabadság [ccs] főnév -ot, -a (rendsz. egyes számban)
1. Az az állapot, helyzet, amelyben fki, vmi szabad (főként I. 1, II. 1, 2). Alkotmányos, demokratikus, egyéni, egyesülési, gyülekezési szabadság; → lelkiismereti szabadság; politikai szabadság; → személyes szabadság; szabadság , egyenlőség, testvériség; <az 1789-es francia polgári forradalom jelszava>. Az egyesülés, a kritika, a választások, a verseny szabadsága; a szabadság utáni vágy. Diadalra viszi a szabadság ügyét. A nép szabadságáért küzd. Biztosítja az állampolgárok szabadságát. Kivívja a haza szabadságát. A különböző történelmi korokban a szabadság fogalmának mindig más-más a tartalma. A burzsoá államokban a szabadság csupán látszólagos, a szocialista államokban azonban valóságos. S ah, szabadság nem virul a holtak véréből. (Kölcsey Ferenc) Mennyi nemes bajnok … Fénytelen itt szúnyad s kő se mutatja helyét! | Ősi szabadságért harcolt bár férfikarokkal … Ámde hol ollyan erős, kit meg nem dönt sok ezer kar? (Kisfaludy Károly) Szabadság, szerelem! E kettő kell nekem. (Petőfi Sándor) Ajkaidon kopott szó lett a szabadság | s szíved zsarnok volt, öklöd rossz kalapács. (Babits Mihály) || a. (átvitt értelemben, költői) Az elnyomástól mentes állapot <megszemélyesített alakban>. A szabadság lehelete. [Napóleonra.] Nem te magad győztél, hanem a kor lelke – szabadság, Melynek zászlóit hordta dicső sereged. (Berzsenyi Dániel) Szabadság! itten hordozák Véres zászlóidat. (Vörösmarty Mihály) Tekints ránk, tekints szabadság. Ismerd meg mostan népedet. (Petőfi Sándor) Jöjj el, szabadság! Te szülj nekem rendet. (József Attila) Népek kiálták sorsodat, szabadság! (Radnóti Miklós) || b. (filozófia) Az a lehetőség, hogy az egyén a természet és a társadalom objektív fejlődési törvényének felismerése alapján akaratát érvényesítheti. Az akarat, az elhatározás szabadsága. A szabadság a felismert szükségszerűség. Végzet, szabadság egymást üldözi, S hiányzik az összhangzó értelem. (Madách Imre)
2. Olyan lehetőség, amely módot ad arra, hogy vki megtehessen vmit. Cselekvési szabadság; az alkotás, a kutatás szabadsága; szabadságában → áll vmi; szabadságot → vesz magának vmire. Fenntartja magának a cselekvési szabadságot. A legjobb gyűjtő sem vehet magának szabadságot arra …, hogy a mese anyagát megváltoztassa. (Arany János) A pályázóknak szabadságában áll meghosszabbítani e határidőt. (Gyulai Pál) || a. Költői szabadság: a) nyelv(tan)i szabályok megsértése a vers formája érdekében; b) történelmi tényeknek a költői mű szerkezete érdekében való kisebb megváltoztatása v. a költőnek erre való lehetősége; c) (átvitt értelemben, bizalmas, tréfás) <vkinek az előadásában, beszédjében> nagyítás, túlzás, a tények elferdítése. || b. (ritka, választékos) Engedély alapján létrejövő lehetőség. Szabadságot ad vkinek vmire, vminek a megtételére; felhatalmazza vmire; szabadságot kér vmire. Szabadságot adott azt főzetni az egész cselédségnek, ami neki ízlik. (Jókai Mór) || c. (történettudomány) Nemesi szabadságok: <hűbéri társadalomban> a nemesek kiváltságai.
3. Az az állapot, amikor vki nincs fogságban, letartóztatásban. Szabadságért folyamodik; → visszaadja vkinek a szabadságát; megfosztja szabadságától. Néhány havi börtön után szabadságba helyezé. (Kemény Zsigmond)
4. Vkinek a szokások, az illem által nem korlátozott, szabados (I. 1) viselkedése, cselekvése. Sok szabadságot enged meg magának vkivel szemben. Férjem igen sok … illetlen szabadságot vett magának! (Szigligeti Ede) A darabnak a vége az, hogy Dikaiopolis aristophanesi szabadsággal ott dőzsöl két leány között. (Péterfy Jenő)
5. Jog, ill. engedély arra, hogy vki hivatásszerűen végzett munkáját meghatározott időre megszakítsa, v. az az idő, amelyet vki ilyen engedély alapján pihenésre, üdülésre, gyógyulásra, személyi ügyek intézésére v. vmely rendkívüli munka, feladat elvégzésére fordít. Két heti szabadság; ez évi rendes szabadság; fizetéses v. fizetett, fizetéstelen szabadság; alkotó, aratási, nyári szabadság; → szülési szabadság; kutatási szabadságon van; szabadságra megy; visszatér a szabadságról; → elkezdi a szabadságát; szabadságot kér, kap. A kétnapi szabadságnak ezúttal befütyültek. (Karinthy Frigyes) Amiket | fordítottam, otthon félévbe telt | … de négy hét alatt | kész lett, ha rászántam hivatali | szabadságom. (Szabó Lőrinc)
6. <Kül. A felszabadulás utáni évtizedben haszn. kommunista köszöntésként>. Szabadság, elvtárs! Elhangzottak a kölcsönös üdvözlések, ki jó reggelt, ki szabadságot mondott. (Nagy Lajos)
7. (népies, régies) Országos vásár, nagyvásár. Volt egy csikóm … Debreceni szabadságon eladtam, Áldomáskor csakhogy meg nem sirattam. (Tompa Mihály) Hallotta-e valaki, hogy valaha … adtak volna el vásárhelyi szabadságon … lopott jószágot? (Jókai Mór)
Szóösszetétel(ek): 1. szabadságbüntetés; szabadságdal; szabadságérzet; szabadságeszme; szabadságháború; szabadságkérő; szabadságkorlátozás; szabadságmegváltás; szabadságpénz; szabadságszeretet; szabadságszobor; szabadságtipró; szabadságtörekvés; szabadságügy; szabadságünnep; 2. akaratszabadság; betegszabadság; gondolatszabadság; közszabadság; népszabadság; sajtószabadság; szólásszabadság; tanszabadság; vallásszabadság; világszabadság.
szabadsági.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
