Daganat
Daganat (tumores). Általában minden terimenagyobbodás, mely nem tultengés által jött létre (p. atléta izmok), daganatot képez. Az orvosi tudomány kizárja a daganatok sorából a lobos (izzadmány tömegek), a degenerativ eredésüeket (elzsirosodott máj, malariás lép), az idegen testek által feltételezetteket (echinococcus tömlő) s általában a fiziologikus tömeggyarapodást (terhes méh). A valódi D. kriteriumai: körülirt tömeg, mely az anyaszervnek legalább egyes szöveteivel szemben legyen elhatárolt; működést nem fejt ki; határtalanul növekedni törekszik; az anyaszövettel szemben, ahol fejlődött, tipikus vagyis eltérő strukturája van, mely, mint azt Müller Jánosnak 1838. felállított törvénye kifejezi: «valamely ébrényi v. definitiv szövetet követ». Ha a D. az anyaszerv lényeges szövetéből indul ki (a májban a májsejtekből, a méh alapján a sima izomsejtekből), akkor Virchow szerint homoeoplasticus, ha azonban olyan szövetből áll, mely az előfordulási helyen abban az időben normális viszonyok között nem található, akkor a D. heteroplasticus. Az ilyen értelemben vett D.-okat uj- v. álképleteknek (neoplasma) nevezik. Létrejöttüknek oka Virchow szerint specifikus inger, Cohnheim szerint ellenben egy sejtcsoport, mely még az ébrényi életben elszakíttatván hozzátartozóitól, idegen helyen mind addig lappangva maradt, mig valamely, a környező szövet ellenállását gyengítő okból egyszerre v. lassankint erősebb fejlődésre nem juthat. E nézet mellett sok tény szól. Ilyen a dermoid;az anyajegyek gyakori átalakulása szarkómákká; porc szigetek előfordulása csontok mélyében; rákok keletkezése ott, ahol a bőr fejlődési viszonyai különösen komplikáltak; kifejlődött álképletek találtattak már ujszülötteknél, ahol tehát a mekanikai inger kizárható; végre ujabban mind több adat bizonyítja az álképletek örökölhetőségét. Ennek ellenében kétségtelen az ingerek befolyása is; igy földmiveseknél az aránylag gyakori rák az alsó ajaknak azon az oldalán szokott fejlődni, ahol az illető pipáját szokta szájában tartani. Vannak esetek leirva, hol minden sebzést egy-egy fibroma keletkezése követett; s az összes álképletek az eddigi statisztika szerint 9-10 %-ban sebzés következtében léptek fel. Ujabb időben némely álképletnél parazitát irnak le. Igy a ráknál igen sokszor találhatni 0,001-0,015 mm. nagyságu sejtzárlatokat, melyek az u. n. coccidiumokhoz - alsórendü állatok - hasonlítanak. Más szerzők azonban e képeket a sejt protoplazmájából származó elfajulási termékeknek tartják. Éppen ezért a francia szerzők általában nem tesznek különbséget fertőző és nem fertőző D.-ok között s a tuberkuloikus, takonykórós, szifilitikus, aktinomikotikus stb. göböket is idesorozzák, melyeket mások onnan kizárnak.
Az álképleteket igen sokféleképen csoportosítják. Legegyszerübb a morfologikus felosztás kötőszöveti v. hisztioid és epiteliális v. organold csoportra. A klinikai lefolyás, a kórjóslat változékony volta miatt beszélnek ezenkivül jó- és rosszindulatu álképletekről is. Az utóbbit főleg a gyors növekedés, a környező szövetekkel való összekapaszkodás, távol eső szervekbe való áttételek képezése, végre az operációk után mutatkozó recidivák jellemzik; ezért az ilyen álképleteket hajdan élősdi állatokkal hasonlították össze s innen a rák, polip stb. elnevezés. Jóindulatuak magukban véve a fibroma, myxoma, lipoma, csont-, porc-, edény-, ideg- és izomdaganatok; sokszoros elfajulásaik miatt veszedelmesebbek a gliómák, cystomák, lymphomák és adenomák; igen rosszindulatuak a sarcomák és rákok (l. o.). Az álképletek nagysága felette változó; mikroszkopikus kicsinységüek többnyire a koleoszteatomák, mig a cisztomák között 50-70 kg. sulyu is fordul elő, amidőn a lefogyott test ugyszólván csak függeléke az óriási daganatnak.
Számuk is különböző; a jóindulatuak többnyire magánosak, de a neurofibromák néha ezrenkint találhatók. Az álképleteknek gyógyulásra, ill. visszafejlődésre nincs hajlandóságuk; ha nagyobb tömeget érnek el, oly táplálkozási zavarokat létesíthetnek, melynek következtében kachexia áll be s a beteg kimerül; máskor nemes szervek sértetnek, edények maratnak át, idegek nyomatnak össze stb. Az álképletek sebészi uton való eltávolítása tehát sürgősen javallott; egyéb kezelések, melyeket megkiséreltek, mint a kondurango tinktura, a pulv. sabinoe, anilin-festékek befecskendezése, az Adamkiewicz által rákos szövetekből előállított anyagnak (cancroďn) adagolása végre a D. mesterséges elgenyesztése genyedést okozó mikroorganizmusok beojtásával v. a terület kiétetése maró anyagokkal - sikerre nem vezettek. A daganatok előfordulásának gyakorisága az utóbbi időben emelkedik s már nemcsak az embernél, hanem házi állatoknál (ló) is mutatkozik.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me