Habana,
Habana, (San Cristobal de la H., Havanna), Kuba (l.o.) sziget fővárosa, a kubai főkormányzónak, egy püspöknek, a spanyol-amerikai arzenálnak székhelye, a sziget É-i partján, több vasuti vonal kiindulási pontjánál, a Carenas nevü nagyszerü kikötő mellett, amelyben egy időben 1000 hajó is biztos menedékhelyet talál és amelyet a Morro, a San Salvador de la Punta (e kettő a 340-400 m. széles bejárat két oldalán), a Casa Blanca, aSan Carlos del Principe és más erődök és betteriák védelmeznek, (1887) 200448 lak., több mint 100 nagy dohánygyárral (az ismertebb cégek: Silva, Cabanos, Upman, Cabargos stb.) csokoládékészítéssel, hajóépítéssel és rumkészítéssel. Igazi nagyságát azonban kereskedelmének köszönheti, amelyet biztos és terjedelmes kikötőjének és még inkább fekvésének köszönhet és amely egész Közép-Amerikában a legélénkebb. 1891. 1016 hajó érkezett meg 1236353 tonna tartalommal és valamivel több hagyta el. Spanyol-, Francia-, Németországgal, Angliával és az Egyesült-Államokkal rendes hajójáratok kötik össze. Kábelösszeköttetése van Key-Westen át az Egyesült-Államokkal és Európával, Vera-Cruzon át pedig Mexikóval és Közép-Amerikával. A város nagyobbára laposfedelü, földszintes, élénk szinekkel festett házakból áll. A régi városnak utcái szükek, tultömöttek; az ujé (Extra-muros) szélesek, szabályosak. A Cerro nevü városrészt a gazdagok lakják. A jelentékenyebb épületek és terek: a virágokkal ékesített Plaza de Yarmas, VII. Ferdinánd fehér márványszobrával, amely a kormányzói palotával (El Gobierno) áll szemben: a székesegyház, amelyben 1796 óta Kolumbus Kristóf hamvai nyugosznak; a San Felipe, Las Mercedes, Nostra Senora de Belen stb. templomok; a Tacon nevü szinház, földünk egyik legnagyobb ilynemü épülete 4000 néző számára; a Plaza de Toros; a meteorologiai obszervatorium, a jezsuiták kollegiuma, a dominikánusoktól ellátott egyetem 5 fakultással, több kórház (Casade beneficencia), a vámház stb. A tropusi növényzettel ékesített sétaterek és helyek közt a főbbek: el Prado, Isabel Segunda, el Paseo de Tacon, Carlos Tercero, la Alameda de Paula. Az éghajlat kellemes (évi középhőmérsék 25°), de a sárgaláz gyakran meglátogatja. Ivóvizét a Ventóból, az Almendarez egy kis mellékvizéből kapja. H.-t 1515. Diego Velasquez alapította a Rio Mayabeque torkolatánál, későbben az Almendarez torkolatához tették át és 1519. jutott a mai helyére. Már ekkor kapta meg a Llave del Nuevo mundo (az uj világ kulcs) nevet. Morro erősségét az angolok 1762. elfoglalták, de már 1763 a spanyolok visszafoglalták.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
