Kacziány
Kacziány, 1. Géza, magyar és német író, szül. Aradon 1856. Tiz évig volt hivatásos hirlapiró, a Harmonia c. zenei és képzőművészeti lap alapítója és első szerkesztője, zenei kritikus, egy német, majd egy magyar politikai napilap szerkesztője, 1887 óta budapesti ref. főgimn. tanár. Kiváló sikereket vívott ki a katonai elbeszélő irodalom terén Egy évig mondurban, A nagy manőver és A fekete-sárga zászló alatt c. műveivel, melyekben az osztrák-magyar katonai életnek ugy derült és humoros oldalait, mint tragikus vonásait élethen festi. Irt Alice c. verses regényt (1884). Mint műfordító angolból, franciából és németből fordított magyarra, p. Byron Kalózát, mely az Olcsó könyvtárban jelent meg; ugyszintén magyarból és angolból németre számos műfordítást végzett, melyek közt legkiválóbb Petőfi forradalmi költeményeinek németre fordítása. Ősköltészetünk és az összehasonlító irodalomtörténet c. tudományos értekezésében, a Kr. e. II. sz.-ig vitt nyomozások alapján, a legrégibbnek tartott magyar versformának latin eredetét mutatta ki. Mint katonai szakiró, számos szakbeli könyvön kívűl, egy előkelő tiszttársával együtt névtelenül adta ki: Die Wehrkraft Österreich-Ungarns in der zwölften Stunde c. röpiratát.
2. K. Nándor, jogtudományi és közgazdasági iró, szül. Mernyiken (Zemplén) 1822 október 16. A gimnáziumot, bölcsészetet, jogtant és hittant az eperjesi ág. kollégiumban végezte s az eperjesi kerületi táblánál volt jurátus. Később Bécsben mint bölcsészeti magántanár másfél évet töltött, honnan 1847. a nagyenyedi ref. főiskolához német nyelvtanárnak hivták meg. 1848. az első magyar felelős vallás- és közoktatási minisztériumban mint fogalmazót alkalmazták, honnan a hadügyminisztériumhoz, majd hadnagyi rangban a honvédséghez lépett át. A hadjáratot Világosig szolgálta s azután Erdélybe visszatért. 1852-ben segédbiró, 1855. az aradi törvényszéknél titkár, 1858. pedig megyetörvényszéki biró lett. A nehéz időkben is hazafias működése elismeréseül 1861. Marosszék képviseleti testületének tagjául választatott. Ugyancsak 1861. Ultimatum címmel politikai röpiratot adott ki a kiegyezésről Ausztriával. 1865-ben megjelent Aradon A gyümölcsfatenyésztés rendszere c. munkája. 1867. sajtóügyi vizsgálóbirónak nevezték ki Debrecenbe. Ott adta ki Gyümölcsfanyesés c. munkáját, 1868. pedig névtelenül A magyar népalkotmány vázlata c. füzetet. A pesti kir. táblához sajtóügyi vizsgálóbirónak helyeztetvén át, a kir. Törvényszékek szervezése alkalmával a budai kir. törvényszékhez nevezték ki biróvá. 1873. közrebocsátotta Társadalmi észjog c. munkájának első füzetét, melyben az ember jogait egyéniekre, világpolgáriakra és állampolgáriakra osztja. Később nyugdíjba lépvén, az állami pénzjogot tette tanulmánya tárgyává; 1885. Német nyelven jelent meg Tantus-valuta c. röpirata és 1889. Bécsben Zur Regelung des Geld-, Münz-, Bank- u. Zahlungswesens c. füzete. 1890. Tisza István Valutánk rendezéséről c. füzetére felelt Tisza - az aranyos - elkésett actiója c. röpirattal. Legújabb röpirata: A világvaluta (Budapest 1895, németül Berlinben.) Számos cikket irt a hirlapokba és szakközlönyökbe is.
3. K. Ödön, genrefestő, született Marosvásárhelyt 1852 január 8. Iskoláit Kolozsvárt, Aradon és Budapesten végezte. Először Barabás vezetése alatt tanult rajzolni és aquarelleket készíteni, azután pedig (1869) a müncheni akadémiára ment s ott is maradt 1870 juliusig, a porosz-francia háboru kitöréseig. 1871. néhány hónapig a bécsi képzőművészeti akadémia növendéke volt, de katonai kötelezettsége s egy hosszabb betegség megszakították pályáját s csak 1873 tavaszán utazhatott ismét Münchenbe, hol 1874 aug. maradt. Az 1875-ik évet Párisban töltöte, mint az Écolde des Beaux-Arts növendéke. 1876. Zentán, aztán Cegléden, végül Szegeden tanított. Humoros tárgyu életképei közül az Egy kérdés, Hazafelé, Vita longa, ars brevis, Gazd'uram nótája, No, nézd az öreget, Serenade, Cigányok a kereszt alatt, s az Üres üveg a legismeretesebbek. Ezek nagy része másolatokban is elterjedt. Vallásos tárgyu művei közül kiválnak: Krisztus sírba tétele és Veronika kendője (Krisztus-fej). Kacziány főleg mint humorors témák földolgozója ismeretes; de vannak komoly tárgyu életképei is s ezek közül a hangulat ereje által válik ki a Requiem aeternum cimü, mely koporsóban fekvő szegény szobrászt ábrázol, a legnagyobb nyomorra mutató környezetben. Mint illusztrátor és iró is tevékeny munkása az időszaki sajtónak.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
