Nemzetközi büntetőjogi egyesület

Full text search

Nemzetközi büntetőjogi egyesület (Internationale kriminalistische Vereinigung; Union internationale de droit pénal), van Hamel G. A. amsterdami, Liszt Ferenc marburgi, később hallei, s Poins Adolf brüsszeli egyetemi tanárok kezdeményezésére alakult. Alapelve az a meggyőződés, hogy a büntettet s a büntetést nemcsak jogi, hanem társadalmi (szociologiai) szempontból is kell méltányolni. A N. irányát a következő tételek jellemzik: 1. a büntetés feladata küzdelem a bűntett mint társadalmi tünemény ellen; 2. a büntetőjogtudomány és törvényhozás az antropologiai és a szociologiai kutatásoknak eredményeit tartozik tekintetbe venni; 3. a büntetés a leghatályosabb, de nem az egyedüli eszköz a bűntettnek leküzdésére; azért összefüggésben áll a bűntettek megakadályozására szolgáló egyéb preventiv eszközökkel; 4. az alkalmi és a szokásos bűntettesek között fenforgó különbség alapvető jelentőséggel bir; 5. a büntető igazságszolgáltatásnak és a büntetés végrehajtásának a mai büntetőjogot jellemző különválasztása helytelen; 6. a rövid tartalmu szabadságvesztésbüntetések helytelenek és károsak, azoknak helyettesítése más hason hatályu büntetésekkel azért kivánatos, de lehetséges is; 7. hosszu tatamu szabadságvesztésbüntetéseknél a büntetés tartamát nemcsak a bűnvádi eljárásnak, hanem a büntetés végrehajtásának eredményétől is kell függővé tenni; 8. javíthatatlan bűntettesek lehetőleg hosszú időre ártalmatlanokká teendők és pedig akkor is, ha csekély jelentőségü vétség gyakori ismétléséről van szó. A figyelmet csak a három utolsó tétel köti le különösen, mert a többi részint csak elméleti értékü kijelentés, részint - az 5. alattinak kivételével - kisebb-nagyobb mértékben általánosan elismert igazságokat tartalmaz, amelyek azért egy új iskola alapítását nem indokolhatják, s új irány nevére igényt nem tarthatnak, már csak azért sem, mert alapvető jelentőséggel nem birnak. Az utolsó három tétel azonban a leghatározottabb ellenmondással találkozik és méltán. A rövid tartamu szabadságveszésbüntetéseknek kiküszöbölése az összes eddigi tapasztalatokkal ellenkezik, a büntető hatalmat a kis bűnösség ellen felhasználható leghatályosabb büntetési eszköztől fosztja meg. A baj nem a büntetésben, hanem annak végrehajtási módjában van, s ez igen is igényel reformot, de a N. tétele azoknak az eljárásához hasonlít, akik a fürdővizzel a gyereket is kiöntik. Az észszerü reformirány jelszava azért nem a rövid tartamu szabadságvesztésbüntetés eltörlése, hanem annak szigoruan a magánelzárás elve alapján végrehajtása. A 7. alatti tétel, amely azt jelenti, hogy az, aki p. 10 évi börtönbüntetését kitöltötte, tovább tartandó a börtönben, ha a börtönigazgatóság az találja, hogy kellően még meg nem javult, amint hogy p. a kenyeret is csak akkor veszik ki a kemencéből, ha kellően megsült (a közelebbi eljárás iránt a rendszer hivei még maguk sincsenek tisztában), az egyéni szabadság oly komoly veszélyeztetésével jár, mely azt elfogadhatatlanná teszi akkor is, ha más hiányai nem is volnának. A 8. tétel végre ágyukkal lő verebekre. A kis bűnösség, mely ellen ez a tétel irányul (a nagy bűnösség ellen most is meglehetősen igy járunk el), kényelmetlen ugyan épp ugy, mint p. a férgek, de nem több. A férgeket, igaz, kiirtjuk, mert nekünk kényelmetlenek; de emberekkel igy elbánni nem lehet, mert az emberek - nem férgek. Az egyes tulzások dacára a N. tagjai mindinkább szaporodnak; a N. nagy tevékenységet fejt ki. Eddig hat küzgyülést tartott: Brüsszelben (1889), Bernben (1890), Kristianiában (1891), Párisban (1893), Antwerpenben (1894), Linzben (1896).

 

 

Arcanum Newspapers
Arcanum Newspapers

See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!

Show me

Arcanum logo

Arcanum is an online publisher that creates massive structured databases of digitized cultural contents.

The Company Contact Press room

Languages