Quarnero

Full text search

Quarnero (Golfo de Q.), az Adriai-tengernek az isztriai és a magyar-horvát tengerpart közt beszögellő öble, az isztriai Arsa folyó torkolatától fel egész Fiuméig, onnan Zenggen át le a dalmát tengerpartig, a tenger felé lejtős partvidékkel s az öbölben levő szigetekkel együttvéve. Határai: Ny-ról az Arsa folyó torkolatából É-nak húzódó hegyláncolat a Monte Maggioréval, É-ról a liburniai Karszt-hegység, K-ről a Vellebit-hegység, D-ről a tenger. Partvidékén feküsznek Isztriában: Albona, Fianona, Moschenize, Lovrana, Ika, Abbazia, Volosca helységek, továbbá a magyar tengeri kikötőváros Fiume, a Q.-nak mintegy fővárosa, ezentúl Trsat (Susak), Buccari, Buccariza, Porte-Re, Crkvenica, Selze, Novi, Jablanac, Zengg, Lukovo városok. A Q.-ban lévő nagyobb szigetek: Veglia, Arbe, Cherso, Lussin és Pago felső része, továbbá a következő kisebb szigetek és szirtek: a Vegliához tartozó San-Marco és Pervicchio; az Arbéhoz tartozó Gregorio, Golo és Dolnil; a Pagóhoz tartozó Laganj s Dolfin; a Chersóhoz tartozó Plavnik, Levrera és Trstenik, a Lussin körül fekvő Unie, Canidole, Sansego, Asinello, Pan-Pietro, Orioli és Plazzoli. Az isztriai és magyar-horvát part, valamint a szigetek közt képződő tagozása a Q. tengeröbölnek különböző neveket visel. Fiume előtt terül el az u. n. Fiumei-tengeröböl, ebből a Crkvenicán valamivel túl a magyar-horvát part és Veglia közt összeszorult keskeny és sekély tengerszorosan az u. n. Canale del Maltempónál a szárazföld és ugyan e sziget közt elnyuló szélesebb tengerszorosba az u. n. Canale della Morlaccába jutunk. Veglia és Cherso közt a Fiumei-öbölből a Quarnerolo tengerszoros vezet a Veglia, Arbe, Pago és Cherso szigetek közt elterülő tágasabb öbölbe, mely szintén Quarnerolo nevet visel. Cherso és az isztriai part közt a Canale di Farasina vezet ki a Fiumei-öbölből. Veglia és Perviccho közt vezet a Bocca di Segna, Plavnik és Cherso közt a Canale della Corsia, Arbe és Pago közt a Canale di Pago, Cherso és Lussin közt a Canale Punta Croce, Lussin és Unie közt a Canale di Unie. A Q. szárazföldje alapjában véve mészkőszikla, igen kevés termőfölddel. Az öblöt Ny- és K-ről övező magas Karszt- és Vellebit-hegység mintegy elzárja a határvidéktől s e partvidéknek az öbölben fekvő szigetekkel együtt bizonyos sajátos jelleget kölcsönöz.
A Q. éghajlata úgyszólván két külön részből áll. Keleti felében a szárazföld és szigetek közt gyakrabban fellépő hideg szél, a bóra általában zordabbá teszi az éghajlatot, mig Ny-i felében és a D-i széleken a D. felől szabadon beáramló meleg szél, a scirocco, karöltve fent az Arbe, alatta a D-nek hosszan elnyuló Cherso szigetnek a bróát jelentékenyen mérséklő hatásával, szinte tropikus éghajlatot idéz elő, módot nyujtva a kies Lussin-Piccolo és a szép Abbazia kedvelt klimatikus üdülőhelyek létesülésére. Folyókban és forrásokban meglehetős szegény a Q. Folyója csupán kettő van, az Arsa, mely Isztria belsejéből fakad és a Fiumara vagy Rečina, mely Fiuménél ömlik a tengerbe. Forrásokban csupán Fiume gazdag; az isztriai part mentén a források csaknem mind a tengerben bugygyannak fel; a horvát parton Crkvenicánál ömlik még a tengerbe egy kisebb folyócska, a Pisnica és St.-Giorgiónál egy kicsinyke kis patak. Tava négy van a Q.-nak, az Isztriában a Monte Maggiore déli lábánál fekvő zöldes vizü Csepics-tó, melyből állítólag a föld alatt az Arsa folyó is táplálkozik, továbbá a Veglia-szigeten van két tó és a Cherso szigetén a magasan fekvő Vrana vagy fekete tó. A Q. növényzete különösen a Ny-i felében, de az alsó zónában, amely az erősebb hideg ellen többé-kevésbé védve van, a K-i részében is meglehetősen tropikus jellegü. Elég jól tenyészik itt az olajfa, fügefa, gránátalma, babérfa, leander, mirtusz, rozmarin és más délszaki növényzet s különösen a szőllő. A magasabb zónákban otthonos a cser-, bükk-, tölgy-, gyertyán- és jávorfa, mig a hegyek felső lejtőin a gyalogfenyő tenyészik.
A Q.-ban naponkint csak egy határozott dagály és egy határozott apály fordul elő, s a vizállás magassági különbsége egy és ugyanazon apály és dagály közt, rendes időjárás mellett 50-60 cm.-t tesz. Az észlelt legmagasabb vizállás 1,50 m.-rel haladta túl az észlelt legmélyebbet. Különben a szelek lényegesen befolyásolják az apály és dagály kezdetét és végét, valamint azok különbségét is. A bóra időjárás hosszu apályt és rövidebb dagályt okoz, amivel együtt jár a mélyebb apály és a kevésbbé magas dagály. A sirocco-időjárás széllel vagy a nélkül 1-2 órával sietteti a dagály beálltát, meghosszabbítja tartamát és 15-45 cm.-rel átlagos magassága fölé emeli, ellenben megrövidíti és eltolja az apályt, mely azután 15-30 cm.-rel magasabb is. A Q. tengeröböl mélységi viszonyai, a fenék alakulása és minősége, valamint a tengerviz hőmérséki viszonyai ugyanazok a Fiuménél tárgyaltakkal. Hasonlóképen ugyanazonos az Q. állat- és növényvilága is a fiumei öbölével, melyet Fiuménél már vázoltunk.
A Q. elnevezés eredete ismeretlen. A középkorban e név majd Carnaro, majd Quarnaro, majd Q. volt Szárazföldjének politikai felosztása a következő: A Ny-i part egészen Fiuméig Isztriához tartozik, Fiume maga a hozzátartozó községekkel a magyar korona külön testét alkotja; a Fiumarától kezdve az É-i és Ny-i partvidék a magyar korona országaihoz (illetve Horvátországhoz) tartozik; Arbe és Pago szigetek Dalmáciához, mig Veglia, Cherso és Lussin Isztriához tartoznak.
Története messze visszanyúlik a régmult idők homályába. Sajátos fekvésénél fogva Kelet és Nyugat népeinek volt ez csatlakozó helye. Az ókorban a kolkisziak, illirek, liburnok, feniciaiak, görögök, gallok és rómaiak következtek itt egymásra. A középkor népvándorlásai új meg új népáramlatot hoztak. A K-i gótok, vizigótok, gepidák, hunnok, avarok, szlávok, az u. n. fehér chrobatok, szerbek, oláhok, bolgárok, sőt még a tatárok is, valamennyi többé-kevésbbé muló alakitásokat hoztak létre a Q.-ban, akikhez hozzá kell még számítanunk a bizánci uralom által ide vetett görögöket is. Mindezek maradékia azonban a XVII. sz. balkánbeli uszkókjaival együtt idők folytán csaknem teljesen beolvadtak a horvát és még inkább a velencei uralom alatt műveltségénél és erejénél fogva uralomra és túlsúlyra jutott olasz népelembe, melynek jellegét mind a mai napig túlnyomó részben megtartotta, habár nemzetiségre nézve a horvát-szerb elem az egész Q.-ban rendkivüli túlsúlyra jutott, ugy hogy az itteni mintegy 1/4 milliót tevő összlakosságnak több mint 80%-át teszi a horvát-szerb elem, mig az olasz ma már csak mintegy 10%-át. A lakosság túlnyomóan halászattal, tengeri hajózással és kereskedéssel s csekély mérvben iparűzéssel foglalkozik. Régente a hajóépítő ipar nagy szerepet vitt a Q.-ban, de a gőzhajók teljesen tönkretették ezt az iparágat. A Q. lakosai az egész Adrián kiváló tengerészek hirében állanak. Fő foglalkozásuk azonban a halászat s a pusztán ezzel foglalkozók száma meghaladja a 20 000-et. Egyébként a nép - a kopár sziklás területen nem lévén képes élelmét megtermeszteni - általában véve meglehetősen szegény.

 

 

Arcanum Newspapers
Arcanum Newspapers

See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!

Show me

Arcanum logo

Arcanum is an online publisher that creates massive structured databases of digitized cultural contents.

The Company Contact Press room

Languages