Vogézek
Vogézek (Wasgau, Wasgenwald, Les Vosges), a középrajnai síkság Ny-i szélén, a Rajnával egyközüen huzódó hegylánc. A felső vagyis déli, meg az alsó vagyis északi láncból áll. A déli lánc Baseltől, illetőleg az őt a Jurától elválasztó Belforti-kaputól 100 km.-nyi hosszuságban és 50 km.-nyi szélességben a Saar forrásáig nyulik. Miként a sok tekintetben hozzája hasonló Fekete-erdő a v. déli lánca is D-en, a Doubs völgye és K-en a Rajna völgye felé meredeken ereszkedik le, Ny-on pedig, ahol a Monts Faucilles által a Langres fensíkkal áll összeköttetésben, szeliden ereszkedik le a lotaiai fensíkra. A legmagasabb és nagyobbára kerek kúpokat Ballon vagy Belchen névvel illetik. A Ny-i láncban a magasabb csúcsok a Rheinkopf (1319 m.), a Hoheneck (1366 m.) és a Tanneck (1292 m.); a K-iben, amelyet mély völgyek szaggatnak meg: a Nagy- vagy Gebweili Belchen (1423 m.) a V. legmagasabb csúcsa, a Kleinkopf (1332 m.) és a Champ du Fé (1095 m.). A fő gerinc közelében több tó van; ilyenek a Fekete- (950), a Fehér-tó (1050 m.) az 1291 m. magas Reisbergnél, a Belchen-tó (1060 m.) a Nagy-Belchen mellett és a Gérardmer (l. o.) melletti tavak. A gránit, gnájsz és paleozói rétegek alkotják a V. déli ágának fő gerincét. Szén- és érctelérek csak csekély kiterjedésben fordulnak elő. A V. déli részének vizei nagyobbára a Rajna vizkörnyékéhez tartoznak; csakis a legdélibb részek néhány patakja ömlik a Saôneba. A Ny-i lejtő vizei a Moselbe, a K-ié az Illbe vagy a Rajnába folynak. Némelyiköknek völgyei kies képet nyujtanak; ilyenek a Savoureuse-menti Giromagny-, a Münster- és a Breusch-völgy. A gabona még 900, a szőllő 400 m. magasban megérik, mig a hegység lábánál a szelid gesztenye is megterem. ugyanitt az ipar, különösen a szövő ipar virágzik. Az alacsonyabb, északi rész, amely főképen homokkőből áll és csak K-i lábánál vannak régibb kőzetek, gránit, gnájsz és ifjabb eruptiv tömegek (porfir és melafir) a Saar forrásánál, illetőleg a 380 m. magas Zaberni-hágónál kezdődik; hegycsúcsai sehol sem emelkednek 600 m.-nél magasabbra. A Nagy-Wintersberg 577 m. magas. A bányászat vasérc (Niederbronnál) és szén (főképen Forbachnál) termelésére szorítkozik. Az ásványvizforrások közül a legjelentékenyebb a német oldalon Niederbronn és a francia oldalon Plombieres. A lakosok részint németek, részint franciák. V. ö. Schricker (Strassburg 1873), Stieve (Lahr 1873), Seydlitz (Metz 1886) és főképen Mündel (Strassburg 1893) leirását, továbbá: Bleicher, Les Vosges, le sol et les habitants (Páris 1890); Wörl, Die Vogesen (Würzburg 1893); Trinius, Die Vogesen in Wort und bild (Karlsruhe 1894).
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
