Targum
Targum (héb. ’fordítás’): az ÓSz arám fordítása. – I. Keletkezése. Annak köszönheti létrejöttét, hogy a zsidóságon belül a héb.-t felváltotta az arám nyelv, és szükségessé vált, hogy az ÓSz-nek a zsinagógai istentiszteleten felolvasott részeit lefordítsák a népnek a köznyelvre. A ~ szabálya szerint a Tórát felolvasáskor versről versre kell fordítani; írott ~-szövegeket nem szabad felolvasni. A ~ rendeltetése az, hogy elősegítse az Írások megértését, ezért általában parafrázisszerű, sokszor a homília sajátságait mutatja és építő jellegű. Először csak a szájhagyomány őrizte (így helyenként és koronként más-más formájú), csak későn jegyezték le. – II. A különféle ~ok. A) A Tórához. 1. A Kurnráni ~ a Lev 16-hoz (4QtgLev) és az egyébként inkább ® Midrást képviselő ún. Apokrif Genezis (1QapGn), a legrégibb Tóra ~ok, amelyeket ismerünk. – 2. Az Onkelosz (Aquila)-~ arám irodalmi nyelven keletkezett; lehetséges, hogy Palesztinában, de babilóniai közösségekben jegyezték le (a legrégibb szövegek, amelyek a kairói genizából kerültek felszínre, babilóniai punktációt mutatnak); normatív rabbinista magyarázatot ad. – 3. A palesztinai (ill. „jeruzsálemi”) Pentateuchus-~ok (TJer) népies arám nyelven keletkeztek; palesztinai eredetűek és a palesztinai hagyományt őrzik. Az eredetinek többnyire egyszerű, helyenként haggadaszerű visszaadása; a 9. sz. körül írták le (a legrégibb szövegek a kairói genizából ismeretesek és palesztinai punktációjúak); az Onkelosz-~ háttérbe szorította őket, így csak haggadaszerű kiegészítések maradtak fenn. Az Onkelosz-~ból és a TJer elemeiből a 7–8. sz. után keletkezett az ún. (Pseudo) Jonathan-~ (TJer I.), csaknem az egész Pentateuchushoz. A haggadaszerű elemek külön összegyűjtve is fennmaradtak az ún. Töredékek ~ának (TJer II.) különféle formáiban. Ebben az alakban a TJer és a TJer I. bekerült a rabbik nyomtatott bibliáiba és a poliglotta kiadásokba. A teljes TJer, amelyet kikövetkeztettek, erősen felduzzadt; 1956-ig tévesen Onkelosz-~ként tartották nyilván azt a kéziratot, mely eredetileg viterbói Aegidius bíboros († 1531) tulajdona volt, majd a Casa dei Neofitiből a Vatikáni Könyvtárba került; A. Diez Macho azonosította, és megállapította, hogy TJer (TJer Neofiti I.). – B) A prófétákhoz. 1. A kairói genizából kerültek elő palesztinai és babilóniai punktációjú töredékek (pl. Józsue könyvéhez). – 2. Jonathan-~ (Theodotion?) a próf.-khoz: feltehetően Palesztinában keletkezett, de nem előbb az 5. sz.-nál; Babilóniában szerkesztették; sok haggadaszerű kiegészítést tartalmaz. Jemeni kéziratokban és a Codex Reuchlinianusban, valamint a rabbik bibliáiban őrződött meg. – C) Más könyvekhez. 1. A Kumráni Jób-~ (11QtgJob) 1957 óta ismeretes. Lehetséges, hogy erre vonatkozik a Talmud adata, amely szerint az idősebb Gamaliel elrejtett egy Jób-~ot. A LXX legrégibb kézirata szintén utal Jób 42,7-hez a szüriaké bibloszra. – 2. Azok az egyéb szentírási kv.-ekhez (Dán, Ezd, Neh kivételével) készült ~ok, amelyek a rabbik bibliáiból és a poliglotta kiadásokból már ismeretesek voltak, s amelyek keletkezési idejük és jellegük szempontjából nagyon különbözők, részben szinte szó szerinti fordítások, v. nagyon midrásszerűek. – III. Az ÓSz-et illetően a ~ok jellegüknek megfelelően (mint parafrázisok) nem annyira a szövegtört. és szövegkritika, mint inkább a szöveg utótört.-e (értelmezése és értelmezésének tört.-e) szempontjából jelentősek. – IV. Az ÚSz-et illetően újabban Jézus nyelvének vizsgálatához, valamint a szellemi-vallási környezet felderítéséhez és így az ÚSz magyarázatához merítenek a ~okból adalékokat, ennek következtében többre értékelik őket, mint korábban.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
