Edóm

Full text search

Edóm 1. Edóm területe a Holt-tengertől D-re található, az Arába-mélyedés (vadi-el-caraba) K-i oldalán az Akabai tengeröbölig. É-on a Holt-tenger, K-en az arab puszta, D-en Midián, NY-on pedig a júdai puszta határos vele. Az ország területe Kr. e. 598, az első babiloni deportáció után jelentősen megnövekedett, mert az edómiak behatoltak az Arába-mélyedéstől NY-ra található júdai területre is. A babiloni fogság után, a perzsa uralom idején ez a terület, az ún. Negeb, az Arábia nevet kapta (Neh 2,19; 4,1). Az Arábia nevű (edómi) perzsa provincia székhelye Lákisban volt. A Kr. e. 4. szd. végén pedig, amikor a wadi-el-araba K-i részén nabateusok telepedtek le, Edóm területe a wadi-el-araba NY-i része maradt, és Idumeának nevezték.
Az ország legfontosabb hegye az 1800 m magas Széír-hegy. Általában kopár, terméketlen, hegyes-völgyes és sziklás az ország területe. Találóan állapítja meg 1Móz 27,39.40, hogy a föld »nem zsíros«, nem termékeny, jobbára csak vadászatra alkalmas. Azonban ha mezőgazdasági szempontból csekély is az ország földjének értéke, mégis nagyon fontos volt, hogy ásványi kincsek, réz- és vasbányák találhatók itt, pl. Púnónban. A bányák közelében kohók is voltak. Ezeket az ásatások folyamán feltárták. Másrészt az Akabai-öböl É-i részén kikötővárosok is voltak, pl. Ecjón-Geber és Elát. A tengeri hajózás kereskedelmi szempontból igen fontos volt; ezt Salamon és utódai jól tudták. Más edómi városok: Szela, a későbbi Petra, Máón, Sóbah és Bocra, a főváros.
2. Az Edóm név az 'ádóm melléknévből származik, jelentése: vörös. Ugyanebből származik az 'adámá = termőföld szó is. Eszerint Edóm a vöröses színű talajáról kapta nevét. Az országot költői módon legmagasabb hegyéről Széírnek is szokták nevezni. A szécir szó jelentése: szőrös, hajas, erdővel borított. Az Ézsau és Jákób születéséről szóló történetben azonban a »vöröses« és »szőrös« szavak nem Edóm földjének a jellemzésére szolgálnak, hanem az újszülött Ézsaura vonatkoznak. Ő volt vöröses és szőrös, »mint a daróc« (1Móz 25,25). Ez a történet Jákób utódai számára nevetségesnek tünteti fel Ézsau utódait. Edómot ui. Ézsauval azonosítja (1Móz 25,30; 36,1). Más adatok szerint Ézsau Edóm atyja (1Móz 36,9.43). Az Ézsau névnek azonban nincs köze az Edóm névhez; eredetét és jelentését nem ismerjük. A két nevet nem csupán a már említett történet kapcsolja össze (1Móz 25,25), hanem az elsőszülöttségi jog eljátszásának a története is (1Móz 25,27-34). Eszerint Ézsau azért kapta az Edóm nevet, mert amikor éhesen és fáradtan hazatért a vadászatból, megkívánta a Jákób által főzött lencsefőzeléket. Mivel nem ismerte azt és a beszédben is járatlan volt, így szólt: »Hadd egyem ebből a vörös ételből, mert fáradt vagyok!« (1Móz 25,30).
3. Vallástörténeti szempontból nem érdektelen, hogy Edóm valamikor istennév lehetett. Erre mutat az Óbéd-Edóm név, melynek jelentése: Edóm istenség szolgája, tisztelője. Ez a név az ÓSZ-ben is többször előfordul. A szövetségládát Dávid a gáti (Gát filiszteus város) Óbéd-Edóm házába vitette egy időre (2Sám 6,10.11). Később kapuőrök és énekesek viselték ezt a nevet (1Krón 15,18.21.24; 16,5.38; 2Krón 25,24).
Egyesek egyiptomi istenséget feltételeznek az Edóm név hátterében. Valóban van Atum nevű egyiptomi istenség, akit Heliopoliszban tiszteltek mint a világ teremtőjét. De a két név, Edóm és Atum csak hangzás szerint áll közel egymáshoz. Nincsenek adataink arról, hogy az országukba K felől bevándorolt edómiaknak közük lett volna Egyiptom vallásához.
Fontosabb ennél az, hogy az Isten megjelenéséről (teofánia) szóló ÓSZ-i szövegekben ismételten azt olvassuk, hogy az Úr a Széírről jön, és Edóm mezején lépked (5Móz 33,2; Bír 5,4). Ezt azonban nem úgy magyarázzák, hogy az Úr a Széír-hegyen lakik és Edóm a hazája, hanem úgy, hogy a Sinai-hegyen lakozó Úr Edóm területén keresztül jön, hogy megsegítse népét a harcban, vagy kijelentse akaratát.
4. Kultúrtörténeti szempontból is fontos tényeket ismerünk meg Ézsau és Jákób történetéből. Megismerjük belőle két embercsoport - két életmód, két kultúra - összeütközését. A kettő közül Ézsaué a korábbi és fejletlenebb, és Jákóbé a későbbi és fejlettebb kultúra. A vadász hátrányos helyzetbe kerül a pásztorral szemben. Szabadon kószálva szerzi meg táplálékát. Egyik napról a másikra él. Ha akár fegyverrel, akár csapdával sikerül vadhoz jutnia, van mit ennie; de ha nem sikerül, akkor családjával együtt éheznie kell. Nehéz, veszélyekkel teli életet él; sohasem tudhatja, mikor bizonyul erősebbnek és gyorsabbnak nála valamelyik veszedelmes vadállat. »Én úgyis folyton a halál szélén állok«, mondja Ézsau (1Móz 25,32). A kezdetleges földművelést folytató pásztor már magasabb kultúra képviselője. Ő nem ejti el az állatot, hanem tenyészti. A nyáj rendszeresen ellátja őt ennivalóval és ruházattal. Ezenkívül a földművelés révén is ennivalóhoz jut, sőt némi készlete is van. Ő nem máról holnapra él, hanem tervszerűen, gondolkodva. Az Ézsauról és Jákóbról szóló történetben a pásztort okosabbnak, sőt olykor ravaszabbnak ismerjük meg a vadásznál; Jákób túljár Ézsau eszén. Ézsaut nemcsak faragatlannak ismerjük meg, hanem könnyelműnek, sőt ostobának is. Nem ismeri fel a dolgok értékét, pillanatnyi haszonért odaadja elsőszülöttségét. Ha sérelem éri, hamar elragadja az indulat. Bosszújától Jákóbnak menekülnie kell. Alapjában véve azonban egyenes jellem, sőt alkalomadtán kész a megbocsátásra is, hiszen idők múltán lecsillapszik haragja (1Móz 33).
A patriarcha-történetekből megismert Ézsau nem hasonlít a tőle származtatott népre, az edómiakra. Az edómiak bölcsessége közismert volt (Jer 49,7; Abd 8). Politikai szempontból is megelőzték Izráelt, hiszen Edómban korábban valósították meg a királyság intézményét, mint Izráelben (1Móz 36,31kk; 1Krón 1,43kk). Országuk határaira erődöket építettek. Mindez arra mutat, hogy Ézsau és Edóm azonosítása későbbi időben történt. Két olyan hagyományanyagot egyesítettek, melyek eredetileg függetlenek voltak egymástól. Az Ézsauról és Jákóbról szóló B-i történet azért is értékes, mert az edómi nép megjelenése előtti igen régi állapotokra vet fényt.
KD

 

 

Arcanum Newspapers
Arcanum Newspapers

See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!

Show me

Arcanum logo

Arcanum is an online publisher that creates massive structured databases of digitized cultural contents.

The Company Contact Press room

Languages