Egybegyűjt, összegyűjt
Egybegyűjt, összegyűjt A széjjellevőt, a szétszóródottat összeszedi, egy helyre hozza. A B-nak gyakran használt szavai. Különösen az ÓSZ-ben fordul elő sokféle vonatkozásban, mint ezeknek az igéknek fordításai: kábac, 'ászaf és káhal. Az ÚSZ-ben pedig a szünagó és episzünagó ezeknek megfelelői.
Az ÓSZ-ben különösen fontos teológiai jelentőséget hordoz, amikor maga Isten az, aki végzi a széjjelszóródott Izráel összegyűjtését. Leggyakrabban ilyen értelemben használt ez a fogalom.
A szétszóratás ítéletes állapot, Isten haragjának következménye (Zsolt 106,27; Ézs 33,3; Jer 32,37; Zak 10,9). A fogság ideje alatti és fogság utáni irodalom szóhasználatában különösen erős szoteriologikus jelentése van e fogalomnak: Isten megszabadító, megváltó munkáját jelenti (Zak 10,8). Az összegyűjtés fogalma többször a szétszórt Izráel említésével együtt fordul elő (Zsolt 147,2; Ézs 11,12; 56,8; Jer 31,10; 32,37; Ez 11,17; 20,34.41; 28,25; 29,13). Fogságra menni, idegen népek között élni, távol az otthontól, Jeruzsálemtől, a templomtól - a legsúlyosabb ítélet volt Izráelen. Ezért történik utalás az ilyen állapotból, az idegenségből való összegyűjtésre, mint szabadításra (Neh 1,9; Ézs 43,5; Jer 29,14; 31,8). Az összegyűjtés Isten könyörületéből és irgalmából történik (5Móz 30,3; Ézs 54,7). Jézus tanításában is jelentős helye van ennek a végidei összegyűjtésnek (Mt 24,31 par).
A fogalommal olykor kapcsolódik a hazahozatal, a saját földre való bevitel vagy visszavitel fogalma (Ez 36,24kk; 37,21; 39,27k; Zof 3,20).
Isten úgy jelenik meg népének, mint pásztor, aki a szétszórt Izráelt, mint nyájat összegyűjti (Jer 23,3; Ez 34,13k; Mik 2,12). A megerőtlenült, a maga erejében bizakodni nem tudó nép megerősítését és megépítését is jelenti az összegyűjtés. A fogság után a testileg is megnyomorodottak kapják az ígéretet az összegyűjtésre (Jer 31,8; Mik 4,6; Zof 3,18k). Az összegyűjtés azonban ítéletre is történik (Ez 16,37; Hós 8,10; Mik 4,12). Jézus példázataiban többször is szól erről (Mt 13,40k.47kk; 25,32; Jn 15,6).
Jézus küldetéséről úgy szól, hogy Izráel szétszórt juhaihoz jött (Mt 15,24). Tanítványait is azokhoz küldi (Mt 10,6). Jézus megváltó halálának is célja, hogy összegyűjtse a szétszóródott Izráelt (Jn 11,52). A megkeményedett Jeruzsálem - a választott nép - azonban visszautasítja ezt az összegyűjtő munkát (Mt 23,37).
Imádság tárgya az összegyűjtés is. Isten népe könyörög (Zsolt 106,47), vagy hálát ad ezért az összegyűjtésért (Zsolt 107,3; 1Krón 16,35).
Isten nemcsak Izráelt, hanem a pogány népeket és országokat is összegyűjti. Ennek az összegyűjtésnek a célja kettős: egyrészt az, hogy megítélje őket (Jóel 4,2; Zof 3,8), vagy használja ítéletre Jeruzsálem ellen (Zak 14,2); másrészt az, hogy lássák meg Isten dicsőségét és tanulják meg tisztelni Őt (Ézs 66,18; Zsolt 102,23).
2. Jóval kisebb számban fordul elő e fogalom és kevésbé jelentős, amikor nem Isten az alany, hanem más. Ez az összegyűjtés is vonatkozhat személyekre, ördögi lelkekre vagy tárgyakra.
Többször olvasunk arról, hogy Mózes Isten parancsára gyűjti össze Izráel véneit vagy népét (2Móz 3,16; 4Móz 21,16; 8,9). A nép vezetői, a királyok kötelessége volt a nép összegyűjtése vagy egybehívása akár népgyűlésre (Józs 24,1), akár hadba (Bír 11,20; 2Sám 6,1; 1Krón 19,17) vagy más különleges alkalomra (1Móz 29,22; 2Sám 6,1; 2Krón 15,9 stb.).
Jel 16,15.16-ban ördögi lelkek összegyűjtéséről olvasunk. Jel 20,7 szerint pedig a Sátán háborúra gyűjt össze sokakat.
Tárgyak összegyűjtéséről is szó van a B-ban, pénzt (2Krón 34,9), vizet (Ézs 22,9) összegyűjtöttek, sőt átvitt értelemben is használatos: szívében összegyűjt... (Zsolt 4,8).
A káhal ige nagyszámú embertömeg összegyűjtését, egybehívását jelenti (4Móz 16,19; 5Móz 31,28; 2Krón 11,1; Ez 38,13). E szónak azonban inkább a főnévi formája található a B-ban, amit legtöbb esetben gyülekezettel fordít (3Móz 16,17; Zsolt 26,12; 68,27 stb.). E szó g. megfelelőjéből való a zsinagóga szó.
BGy
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
