Egyenes
Egyenes H. jásár, g. orthosz. Jelentése: sima, egyenes vonalú, egyenes tartású. Ellentéte: egyenetlen. A B-ban többnyire átvitt értelemben használatos.
1. A szó alapjelentése igen szemléletes, színes képi tartalommal telített. Ezt a szemléletességet találjuk a következő kifejezésekben: »ösvényt egyengetni« (Péld 3,6), »egyenes utat készíteni« (Ézs 40,3), »egyenes ösvényen járni« (Péld 9,15; Zsid 12,12k), »rögös utat egyengetni« (Ézs 45,2.13), »egyenes lábak« (Ez 1,7), »a bor egyenesen (simán) lecsúszik a torkon« (Péld 23,31), »egyenesen rátérni az útra« (1Sám 6,12), »egyenesen maga elé nézni« (Péld 4,25), »egyenesen állni a lábán« (ApCsel 14,10).
Ahol az út, ill. ösvény szavakkal együtt fordul elő - különös tekintettel a bölcsességirodalom darabjaira -, ott többnyire átvitt értelemben használatos (1Sám 12,23; Zsolt 107,7; Péld 12,15; 14,12; 16,25; 21,2; Jer 31,9; Hós 14,10).
2. Egyértelműen átvitt értelmet nyer a fogalom a szókapcsolatokban: »egyenes (őszinte) szív« (2Kir 10,15; Zsolt 7,11; 11,2; 36,11; 64,11; 94,15; 97,11), »egyenes eljárás« (Péld 21,8).
3. Az egyenes szónak van kifejezetten morális értelme is, amikor is azt jelenti, hogy valaki igaz, igazságos, megbízható, őszinte, becsületes (4Móz 23,10; 1Sám 29,6; Zsolt 33,1; 112,4; Péld 2,13; 4,11; 14,2; 1Kir 9,4).
4. A B gyakran említi Isten tulajdonságaként az egyenességet: »Hű az Isten, nem hitszegő, igaz és egyenes ő« (5Móz 32,4b; Zsolt 92,16). Az egyenesség, mint Isten lényegi tulajdonsága, tükröződik Isten cselekvésében is, mint pl. rendelkezéseiben, tanításaiban, szavaiban, ítélettartásaiban (Neh 9,13; Zsolt 9,9; 19,9; 33,4; 75,3; 96,10; 119,137).
5. Az ÓSZ-ben a h. jásár Ahisár, Salamon király háznagyának (1Kir 4,6), valamint Jéser, Káleb egyik fiának (1Krón 2,18) nevében gyökérszóként fordul elő.
DI
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
