Élám

Full text search

Élám I. Ókori birodalom.
1. Neve, földrajzi fekvése
A népek nemzetségtáblázatában Élám, az élámiak ősatyja, Sém legidősebb fia volt (1Móz 10,22). Az élámiak ősrégi időktől a Tigrisen túl, Babilóniától K-re laktak. Országukat a sumérok Nimnek, az akkádok Elamtunak, ők rnaguk Haltamptnak nevezték. Országuk határa - ami sokszor változott - É-on Asszíria és Média. D-en a Perzsa-öböl, DK-en és K-en Perzsia volt. Hegyes vidéken feküdt, ami csak állattenyésztésre volt alkalmas, de voltak termékeny völgyei is. Két nagy folyója volt: NY-on a Khosspés (mai Kerha), K-en az Eulaiosz. A két folyó találkozásának a közelében, fontos kereskedelmi utak kereszteződésében volt fővárosuk, Susa, melyről Susianának is nevezték Élámot. Neves kultuszhely és királyi temetőváros volt Dur-Untasi, mai nevén Csoga Zanbil.
2. Története
Földrajzi helyzeténél fogva Élám uralta a Mezopotámiából az iráni fennsíkon át É-nak, és DK-re az Indiába irányuló kereskedelmi útvonalakat. Ez a kereskedelem nagy gazdagságot hozott az országnak, de állandó támadások célpontjává is tette, s gyakran leigázták őket. Kr. e. 2000 körül erőskezű uralkodóház került hatalomra Élámban. Megsemmisítette az Ur-i 3. dinasztiát, s ezzel véget vetett a sumér uralomnak a vidék felett. Két évszd.-on át (Kr. e. 19-18. szd.) főszerepet játszott Mezopotámia történetében. Ezt azonban Hammurabi uralkodása (Kr. e. 1728-1686), és a kassziták (Kr. e. 1500-1170) idején elveszítette. A Kr. e. 12. szd. elején egy kasszita származású dinasztia kiharcolta Élám függetlenségét; és feltámasztotta a régi dicsőséget. Babilónia É-i részét is meghódították, Sippar, Babilon, Nippur városokkal együtt. Győzelmeik elősegítették a kassziták babilóniai uralmának a hanyatlását. Élám királya fiát ültette Babilónia trónjára. Kr. e. 1000 körül a bevándorló indogermán népek foglalták el, majd a Kr. e. 8. szd. végén, 7. szd. elején az asszírok (II. Szargon, Szanhérib). Az asszír iga lerázása érdekében szövetkezett Babilóniával. Asszurbanipál Kr. e. 645-ben leverte őket, Susát lerombolta, lakosait elhurcolta. Sokat közülük Samáriába vittek (Ezsd 4,9k). De még a szd. vége előtt lerázta Asszíria igáját. A médekhez csatlakozva részt vett Babilon elfoglalásában (Ézs 21,2.9), Kr. e. 539-ben. A perzsa uralom idején Élám egyik tartománya, Susa pedig egyik fővárosa volt Perzsiának.
3. Kultúrája, vallása
Történetük feltárt legrégebbi korában is (Kr. e. 3. évezred) foglalkoztak a vadászat, állattenyésztés mellett földműveléssel. Kultúrájának legnagyobb vívmánya a saját írás megteremtése volt, ami képírásból fejlődött ki vonalírássá. Puzur Insusinak uralkodása idején ezt kezdte felváltani az ékírás, az élámi nyelvet pedig az akkád-sémi nyelv. Csak a Kr. e. 2. évezred közepétől kezdtek rendszeresen élámi nyelven írni ékírással. Virágzó költészete volt. A Kr. e. 1. évezred elején önálló akkád nyelvű irodalmat alkottak. A Kr. e. 12. szd.-ban sok értékes zsákmányt vittek Babilóniából Susába. Köztük Hammurabi híres törvényoszlopát, amit 1902-ben találtak meg. Vallása politeista volt. Legfőbb isteneik: Pinikir, Humban, Insusinak, Kirissa. Mítoszaik a termékenységi kultusszal és a halál utáni élettel voltak kapcsolatosak.
4. Élám a B-ban
Az 1Móz 14-ben elmondottakat csak a B-ból ismerjük. Többen a Kr. e. 18. szd.-ra datálják, amikor Élám nagyhatalom volt. A prófétai jövendölésekben hol Isten eszköze (Ézs 21,2kk), hol ítéletének tárgya (Jer 25,25; 49,34kk; Ez 32,24k). Ígéretet kap, hogy az utolsó időben Isten jóra fordítja sorsát (Jer 49,39). A korai diaszpóra idején jelentős zsidó közösségek voltak Élámban (Ézs 11,11; Eszt 2,5k). Susa volt Eszter történetének is a színtere. Pünkösdkor élámiak is hallgatták Jeruzsálemben az apostolokat (ApCsel 2,9).
II. B-i személyek:
1. Sém elsőszülött fia (1Móz 10,22).
2. Lévita, Meselemjáhú fia (1Móz 26,2k).
3. A benjámini Sásák fia (1Krón 8,24k).
4. Izráeli, akinek ezerkettőszázötvennégy leszármazottja tért haza a fogságból (Ezsd 2,7).
5. Egy másik Élám, akinek szintén ezerkettőszázötvennégy leszármazottja tért haza a fogságból (Ezsd 2,31).
6. Főember, aki aláírta a szövetségkötést Nehémiás korában (Neh 10,15).
7. Pap, aki ott volt Jeruzsálem falainak felszentelésénél (Neh 12,42).
NA

 

 

Arcanum Newspapers
Arcanum Newspapers

See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!

Show me

Arcanum logo

Arcanum is an online publisher that creates massive structured databases of digitized cultural contents.

The Company Contact Press room

Languages