Jakab levele

Full text search

Jakab levele A »Katolikus levelek« csoportjához tartozó irat.
A levél tartalma egy rövid bevezető mondat után (Jak 1,1) tizenkét egységben veti fel az ősegyház számára az 1. szd. vége felé időszerűvé lett kérdéseket. A következő egységekre tagolódik: 1,2-18 A kísértések gyökere, és haszna (1); 1,19-27 Isten igéjének ne csak hallgatója, hanem megtartója legyen a gyülekezet (2); 2,1-3 A személyválogatástól való óvás, irgalmasságra indító buzdítás (3); 2,14-26 A hit tettekben nyilvánul meg Ábrahám, és Ráháb példája szerint (4); 3,1-12 Óvás a nyelv bűneitől (5); 3,13-18 A földi és a mennyei bölcsesség (6); 4,1­10 A viszály és harc eredete, a békesség és tisztaság forrása (7); 4,11-12 Óvás a rágalmazástól és ítélgetéstől (8); 4,13-17 A tervezés úgy történjék, hogy Isten ne maradjon ki a számításainkból, se a jó cselekvése (9); 5,1-6 A gazdagok bűne és ítélete (10); 5,7-12 Türelemre buzdító intés, tekintettel az Úr eljövetelére (11); 5,13-20 Imádságra szóló buzdítás, a tévelygők iránti felelősség jelentősége (12).
A levél helyzete az egyházban
A legrégebbi kánon-jegyzékekből hiányzik, így a Muratori-töredékből, és a Vetus Latina legfőbb dokumentumaiból. Nem idézi Tertullianus, Cyprianus, Irenaeus és Hippolytus sem. Az első biztos adat Palesztinából és Egyiptomból való a levélre vonatkozóan Kr. u. 200 után a pszeudonim 2Kel-ben, és a 20. sz. papirusztöredékben. Eusebius a levél szerzőjének Jakabot, az Úr testvérét tartja, de megemlíti, hogy a szerzőség kérdésében bizonytalanság van. Szíriában sokáig nem ismerik el, végül az 5. szd.-ban válik elismertté. A g. egyházban a laodiceai zsinat (360), és Athanasius után elismert irattá válik. NY-on a 4. szd.-ban jelentkeznek használatának nyomai. Hieronymus felveszi a V-ba, irataiban is idézi. A humanista Erasmus kételkedéssel fogadja, az apostoli súlyt, méltóságot, továbbá a hebraizmust hiányolja nyelvéből. Luther csekélyebb értékűnek tartja, mint a Róm. Gal levelet, nem találja alkalmas eszköznek a hit általi megigazulás teológiai tételének védelmezésére. Kálvin pozitívan értékeli. A 19. szd.-tól kezdve történeti-kritikai indítékok alapján vonták kétségbe hitelességét. Újabban viszont sokan arra mutatnak rá, hogy a levél anyaga közeli kapcsolatban van az ev-i tradícióval, elsősorban Jézus szavainak hagyományanyagával, különösen a Hegyi Beszédben olvasható mondatokkal.
A levél irodalmi sajátosságai
A levél voltaképpen levél formájú értekezés, amely egy széles olvasótábornak szól, s az ún. parainetikus irodalom soraiba tartozik. Jóllehet Krisztus neve csak két helyen fordul elő a levélben, a tartalmi rokonság feltűnő Jézusnak a syn anyagban található szavaival. Kapcsolatban van a páli irodalom darabjaival is. A levél hitről való tanítása nem Pál, hanem a páli tanítás eltorzított formája ellen harcol. Az ősegyház mindkét nagy tanítója Ábrahám példájára hivatkozik a maga teológiai álláspontjának illusztrálására (Jak 2,21-23 vö. Róm 4). Komoly érintkezést mutat 1Pt-vel. A levél stílusa választékos, gyakoriak benne a hellénista diatribé stílusára emlékeztető, párbeszédes formában előadott részletek (2,18; 5,13).
A levél szerzője
Jakab néven említi magát a címiratban. Az ÚSZ-ben öt személy (ld. JAKAB) szerepel e néven, viszont Jakab, az Úr testvére az egyedüli, aki számításba jöhet a levél szerzőjeként, aki némelyek szerint egy hellénista zsidóval fogalmaztatta meg levelét.
A levél keletkezési helye bizonytalan. Origenész talált rá Cézáreában, és onnan vitte magával Alexandriába, addig csak közvetlen környezetében volt ismert.
A levél keletkezési ideje nem állapítható meg teljes bizonyossággal.
LSK

 

 

Arcanum Newspapers
Arcanum Newspapers

See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!

Show me

Arcanum logo

Arcanum is an online publisher that creates massive structured databases of digitized cultural contents.

The Company Contact Press room

Languages