Katona

Full text search

Katona Harcra, küzdelemre felfegyverzett féri. H. is milhama (= a harc férfia), gibbór (= harcos), g. sztratiótész, sztrateuömenosz.
A nomád törzseknél még nincs hivatásos katonaság, hanem a törzsnek minden, fegyverforgatásra alkalmas férfitagja részt vesz a törzs harcaiban. A honfoglalás után Izráel törzsei maguk védelmezték törzsi területeiket. Voltak ugyan már Abimeleknek is zsoldosai (Bír 9,4), Abimelek azonban származását tekintve csak félig volt izráeli. Egyébként is a kánaáni városállamok királyságát akarta Izráelben meghonosítani (vö. KIRÁLY). Jefte is összegyűjtött egy seregnyi felfegyverzett embert, ez azonban Izráel területén kívül történt (Bír 11,3). Általában érvényben volt Izráelben, hogy veszély esetében az egész népet mozgósították. Így szólítja az első időkben Saul király szent háborúra egész Izráelt (1Sám 11,1–11; vö. 15,4; 17,2.11.13). A sorozatos vereségek azonban megmutatták, hogy a kisebb létszámú, de jól kiképzett, hivatásos katonákból álló kánaáni és filiszteus seregekkel szemben nem tudták eredményesen felvenni a harcot az alkalomszerűen egybehívott izráeli csapatok. Ezért már Saul király megkezdte a hivatásos katonaság toborzását (1Sám 14,52; 22,7). Ugyanígy tett utóda, Dávid is (1Sám 25,13; 2Sám 23,24–39). Ez a hivatásos katonaság Dávid kora után is megmaradt (vö. 1Kir 20,15–20; 2Krón 25,6kk), az É-i országrészben Kr. e. 701-ig, Júdában Kr. e. 586-ig, vagyis a királyság intézményének fennállásáig.
Zsoldosokból állott a királyi testőrség is. Saul korában éppen Dávid volt a testőrgárda parancsnoka. A hivatásos katonaság ütőereje Dávid uralkodása idején mutatkozott meg a legteljesebben (2Sám 5; 21; 23).
A zsoldos katonák nem voltak szabad emberek, hanem teljesen a királytól függött sorsuk. Ezért cabádim-nak = »szolgák«-nak is nevezték őket. Mentesek voltak azonban az adózástól és a robotmunkától (1Sám 17,25). Szolgálataik elismeréseképpen birtokokat kaptak és igényt tarthattak a tizedszedésre is (1Sám 8,14kk).
Jeruzsálem eleste után (Kr. e. 586) a zsidóság évszázadokon át idegen uralom alatt élt. Felkelés első ízben IV. Antiokhosz Epiphanész erőszakos hellénizálási kísérletei miatt (ld. HELLÉNIZMUS) tört ki. A felkelés vezetője JÚDÁS MAKKABEUS lett. A Makkabeus-háború partizánakcióként indult, később azonban bevonták az egész népet a harcokba, mintegy a régi szent háború hagyományának felelevenítéseképpen. Ezután Jeruzsálem Kr. u. 70-ben történt pusztulásáig a rómaiak fennhatósága alatt élt a zsidóság.
Az ÚSZ-i korban háromfajta katonaság volt Palesztinában: 1. a Heródes Antipász által fenntartott zsidó csapatok; 2. római légionáriusok a prokurátor fennhatósága alatt és 3. a jeruzsálemi templom zsidó templomőrsége.
Lk 3,14 említi a Keresztelő János iránt érdeklődő katonákat, anélkül azonban, hogy megtudnánk, milyen katonákról van szó. A katonának századosa iránti feltétlen engedelmessége érzékletes ábrázolása annak, milyen hatalma van Jézusnak a betegségek fölött (Mt 8,9; Lk 7,8).
A szenvedéstörténetben a katonák kegyetlenül megkínozzák, kigúnyolják és keresztre feszítik Jézust (Mt 27,27kk; Mk 15,16kk; Lk 23,36kk; Jn 19,2kk). Másrészt viszont a római százados ajkáról hangzik el a kereszt alatt a Jézus istenfiúságáról szóló hitvallás (Mt 27,54; Mk 15,39; Lk 23,47). Katonák osztják szét egymás között Jézus ruháját (Jn 19,23k) és egy katona szúrja át egy lándzsával az oldalát (Jn 19,32.34). Katonák őrzik Jézus sírját is (Mt 28,12).
Az ApCsel 27,42-ben hallunk olyan katonákról, akik Pál apostolt és fogolytársait hajón kísérik Rómába. Az ApCsel más esetekben is említést tesz katonákról (12,4.6.18kk; 21,32.35; 23,23.31; 28,16). Kornélius, a kegyes római százados, a keresztyén misszió döntő jelentőségű alakja (ApCsel 10).
Az ÚSZ-i levélirodalom nem szól olyan katonákról, akik érintkezésbe kerültek volna a keresztyén gyülekezetek tagjaival. Pál apostol példaként említi a zsoldos katonát, más polgári foglalkozásokkal együtt, apostoli tevékenységének díjazásával kapcsolatban (1Kor 9,7). Apostoli tekintélyének védelmét katonai műszavak segítségével kísérli meg (2Kor 10,3kk). Az Ef 6,10–20-ban a római légionárius fegyverzetének felsorolásával írja le az új ember lelki fegyverzetét.
A Pásztori levelek is gyakran használják átvitt értelemben a kifejezést (1Tim 1,18k; 2Tim 2,3–7; Jak 4,1k; 1Pt 2,11).
VG

 

 

A témában további forrásokat talál az Arcanum Digitális Tudománytárban

ÉRDEKEL A TÖBBI TALÁLAT

Arcanum logo

Arcanum is an online publisher that creates massive structured databases of digitized cultural contents.

The Company Contact Press room

Languages