Kegyelem

Full text search

Kegyelem Isten cselekvésének módja: Teremtményével nem annak érdeme, hanem saját jósága szerint bánik. Az ember végső fokon halált érdemel bűne miatt, ehelyett Isten kegyelemből örök életet ad neki (vö. Róm 6,23 – ahonnan az is világos, hogy ez a kegyelem Jézus Krisztusban, tehát az ÚSZ-ben jelenik meg teljességében). (Ld. IRGALOM; MEGBOCSÁT)
ÚSZ-i g. szavai: kharis, ami jelent hálát, köszönetet is, tehát hálára indító cselekedet, kharisma, jóindulatból, kegyelemből fakadó ajándék, ennek speciális jelentését ld. KEGYELMI AJÁNDÉKOK, kharizomai, kegyelemből ajándékozni, megbocsátani, kharitoö megkegyelmezni. ÓSZ: hén, ritkábban heszed. Magáról a dologról olyankor is szól a B, amikor nem használja valamelyik szót.
1. Az ÓSZ-ben. a) Ember és ember közti kapcsolatban: A gyengébb kérelme – esetleg csak udvariassági formulaként – az erősebb jóindulatának (hén) elnyerésére. Ezt kéri Jákób követei által Ézsautól (1Móz 32,6), amikor ezt nem kapja meg, a továbbiakban ajándékokkal nyomatékosítja kérelmét (32,14kk) és az ENGESZTELÉS fogalmát (32,21 kpr) kapcsolja hozzá. József Potifár jóindulatát nyeri el (1Móz 39,4), ha nem is érdemtelenül, de a döntés az Úr akaratán múlik. E szóval kér szívességet a környezetétől (1Móz 50,4). Ruth szorongató anyagi helyzetében egy tehetősebb ember jóindulatában reménykedve indul kalászt szedni (Ruth 2,2), majd ilyenként értékeli Boáz meghívását (2,10.13). E szóval búcsúzik Anna Élitől (1Sám 1,18), ez fejezi ki Saul, majd Jónátán Dávid iránti jóindulatát (1Sám 16,22; 20,3), ezt mondja Jóáb Dávid királynak, amikor az teljesíti kérését (2Sám 14,22), ezt kéri és kapja Eszter, amikor a király elé lép (Eszt 5,2; 8,5). El lehet veszíteni (5Móz 24,1), nem mindig az arra méltó nyeri el (Préd 9,11). Zakariás látomása szerint ezt fogják kiáltani, amikor Isten lelke diadalra segíti Zerubbábelt (Zak 4,7). A felsorolt helyek többségének tágabb összefüggése mutatja: Isten akaratára vezethető vissza, hogy a gyöngébb (Ruth, Dávid, Eszter, Zerubbábel) »kegyelmet talál« az erősebb előtt. Ezt ki is mondja: 1Móz 39,21; 2Móz 3,21; 11,3; 12,36.
b) Isten cselekvésének alapja az ember iránt, mely a kiválasztáson vagy megbocsátáson alapul. Nóét nem pusztítja el a többi emberrel együtt (1Móz 6,7k). Erre hivatkozva kéri Mózes, hogy Isten ne pusztítsa el bűnös népét, Isten erre hivatkozva teljesíti a kérést (2Móz 33,12k.16), ennek hiányára panaszkodik, amiért Isten nem menti föl a nép vezetésének megoldhatatlannak látszó gondjai alól (4Móz 11,11). Dávid ebben reménykedik Absolon lázadása idején (2Sám 15,25). A Péld szerint Isten az alázatosaknak adja (3,34). Az ősatyákkal kötött szövetségért kegyelmez meg Isten Izráelnek, bünteti őket, de nem pusztítja el (2Kir 13,22– 24).
c) A heszed alapjelentése: életerő, állandóság (Ézs 40,6; Zsolt 144,2; Jón 2,9). A szövetséggel kapcsolatban: szövetségi hűség (5Móz 7,9; 1Kir 8,23; Neh 1,5; 9,32; Dán 9,4). Ehhez még hozzátartozik a szövetséget megtörő ember megbüntetése. Isten azonban továbbra is kitart szövetséges népe mellett. Ez már szeretet, kegyelem (a különböző B-fordítások többféleképpen fordítják): 4Móz 14,18k; JSir 3,32. További példák: 2Móz 34,6k; Neh 9,17; Zsolt 69,17; 103,8; Ézs 63,7; Jóel 2,13; Jón 4,2. A szó eseti fordításától függetlenül jelzik, hogy Isten meg nem érdemelt hűségéről van szó.
d) Isten nem átkozza meg a földet, az ember alapvető romlottsága ellenére sem (1Móz 8,21k). Az őstörténetek bemutatják az ember bűnösségéből fakadó katasztrófák sorozatát (bűneset, özönvíz, Bábel tornya), amire Ábrahám elhívása következik. Izráel történetében – megalázkodásra, jószándékra válaszul – elhalasztja a megérdemelt büntetést (1Kir 21,29; 2Kir 10,30; 14,26). Megbocsátotta DÁVID vétkeit. A bűnét megvalló ember a szabadulás jó érzését, a boldogságot éli át (Zsolt 32). Ezért kéri a Zsolt-ban az imádkozó, hogy Isten kegyelmezzen neki (pl. 51,3).
2. Az ÚSZ-ben. a) Jézus testet öltése, földi működésének egésze kegyelem (Jn 1,14.16k), szemben az addig érvényes törvénnyel. Már Mária is kegyelembe fogadott (Lk 1,28.30), abban növekszik a gyermek Jézus (Lk 2,40.52). Munkáját megkezdve a kegyelem igéit hirdeti (Lk 4,22).
b) Jézus követőjében a kegyelem ereje működik (ApCsel 6,8). Ha az emberek megtérnek, az Isten kegyelme (ApCsel 11,23; 18,27). A missziói útra indulókat Isten kegyelmébe ajánlják (ApCsel 14,26; 15,40). Igehirdetésük tartalma a kegyelem igéje (14,3; vö. 2Kor 1,12), annak megtartása az Isten kegyelmében maradás (13,43; vö. 20,24.32). A 2a–b összefoglalása: Jézus egész működése, annak hirdetése, elfogadása, életünkben kifejtett hatása kegyelem.
c) Döntő középpontja: Krisztus Jézus halála által Isten megvált bennünket, ingyen igazzá tesz, amilyen igaz Ő, olyan igazzá teszi azt is, aki Jézusban hisz (Róm 3,23–26). Az mutatja ennek kegyelem voltát, hogy a törvény cselekvésétől függetlenül, hit által nyerhető el, zsidóknak és pogányoknak egyaránt (3,21–31). A kegyelem tehát Krisztus Jézusban adatott (1Kor 1,4), természetesen azoknak, akik ezt elfogadták (1,2), de ez is Isten munkája. Krisztus Jézust nekünk Isten »bölcsességgé, igazsággá, megszentelődéssé és megváltássá« tette (1,30). Ezek után a törvényben reménykedni: Isten kegyelmének megvetése (Gal 2,21). A kegyelem által megvan az örök életünk (Róm 6,23; Tit 3,7).
d) Számos helyen mutat rá az ÚSZ ennek a kegyelemnek a nagyságára azzal, hogy hangsúlyozza: az ember cselekedeteivel nem járulhat hozzá az eléréséhez, csak hittel fogadható el; a fáradozásért a bért ugyanis nem kegyelemből adják (Róm 4,3k; 11,6). Kiemelkedő példája ennek Ábrahám (4,16). Érvényes az egész emberiségre (Tit 2,11). Ádám által jött a bűn az emberiségre, vele általános érvényűvé vált a halál. Isten kegyelme még ennél is nagyobb. Minél nagyobb a bűn, annál nagyobb a kegyelem (Róm 5,12–21; különösen 15–16.20). A kegyelem uralma teszi lehetővé számunkra a bűntől való szabadulást, az Istennek engedelmes életet (Róm 6,1.15–18). A kegyelem tehát nemcsak a negatívumból hoz ki, nemcsak a nulla pontig segít el, hanem általa az igazság szolgáivá lehetünk. Ezért veszélyes a Krisztus megismerése után a törvényben keresni a megigazulást. A kegyelemből való kiesést vonja maga után (Gal 5,4)!
e) A kegyelem tehát az új élet ereje (Róm 6,15kk). Ha nem így van, hiába kaptuk a kegyelmet (2Kor 6,1). A kegyelem megnyerése az örök élet elnyerése (Róm 6,23), életünk továbbá az üdvösség jegye alatt folyik. Ez tesz képessé Isten szolgálatában a szenvedések elhordozására is (2Kor 6,2–9; 1Pt 2,19; vö. Róm 8,31kk). Isten kegyelme átformálja az ember életét, az így átalakult ember életén át maga a kegyelem munkálkodik (1Kor 15,10; Kol 1,6) az erőtlen emberben a Krisztus ereje lakozik (2Kor 12,9). A kegyelem teszi az apostolt apostollá (Róm 1,5; 12,3; 15,15; 1Kor 3,10), a benne működő kegyelem felismerése alapján fogadják el apostolnak a többiek (Gal 2,9). Akik szolgálatából részt vállalnak, azért áldozatot hoznak, azok vele együtt részesülnek a kegyelemben (Fil 1,7). A neki adott kegyelem által mond útbaigazítást másoknak (Róm 12,3). A keresztyén életben való gazdagodás a kapott kegyelem jele (1Kor 1,4), a gyülekezet külső-belső gyarapodása a kegyelem sokasodása (2Kor 4,15; 8,1; 9,8). Isten kegyelme ajándékoz meg azokkal a képességekkel, melyek szükségesek a sokágú ker. szolgálat elvégzéséhez (Róm 12,6). (Ld. KEGYELMI AJÁNDÉKOK)
A kegyelem dicsőséges gazdagságára utal Ef 1,6k, eszkhatológikus vonására Ef 2,7. Ennek ellenére az egyes hívőnek különböző mértékben adatik (Ef 4,7), ami valószínűleg a kegyelmi ajándékok különbözőségére utal (vö. »a Krisztus ajándékának mértéke szerint«).
A felsorolt gondolatok még számos változatban tűnnek fel az ÚSZ lapjain.
f) Jézus döntő súllyal beszél a kegyelemről, a szó használata nélkül. Gyakran prédikál a bűnösöknek, amikor ezért kérdőre vonják, az elveszett juh, az elveszett drahma és a tékozló fiú példázatával válaszol (Lk 15). Már föllépése kezdetén úgy határozza meg szolgálatát, hogy az Úr kedves esztendejét hirdeti, szegényeknek, foglyoknak, általában az elesettekhez fordulva (Lk 4,16kk). Ugyanígy határozza meg küldetését, amikor Keresztelő János megkérdezi, hogy ő-e az eljövendő (Mt 11,2kk). Minden jel arra mutat, hogy a farizeusi törvényvallásba belefáradtaknak szól a Mt 11,25kk-ben. Erre utal az a mondása, hogy embereknél lehetetlen az üdvösség, de az Istennél minden lehetséges (Mk 10,25–27). A példázatbeli gonosz szolgának elképzelhetetlen, kifizethetetlen összeget enged el az ura (Mt 18,21kk). A szőlőmunkások példázata szerint Isten a jutalmat nem az elvégzett munka, hanem a saját jósága szerint osztja (Mt 20,1–16). A bűnös nő jobban szereti Jézust, mint a farizeus, mert több bűne bocsáttatott meg (Lk 7,36–50). Azért jött, hogy megkeresse és megtartsa, ami elveszett (Lk 19,10). A kánaáni asszonynak azt feleli, hogy Izráel házának elveszett juhaihoz küldetett, majd annak teljes megalázkodását látva teljesíti kérését (Mt 15,21–28).
CP

 

 

Arcanum Newspapers
Arcanum Newspapers

See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!

Show me

Arcanum logo

Arcanum is an online publisher that creates massive structured databases of digitized cultural contents.

The Company Contact Press room

Languages