Kultuszi prófétaság, kultuszi próféta
Kultuszi prófétaság, kultuszi próféta Századunk elejéről származik az a feltételezés, miszerint Izráelben intézményes kultuszi prófétaság volt. Az elmélet egyes képviselői az íróprófétákat is idesorolták, mintha csak kultuszi prófétaság lett volna Izráelben.
Kétségtelen, hogy a prófétáknak a kultuszhoz és a kultikus hagyományokhoz fűződő kapcsolatát túlértékeli ez az irányzat. De az áldozati kultusz (Ám 1,8; 4,4k; 5,21kk; Hós 5,6; 6,6; 8,11kk; Ézs 1,10kk; 43,22kk; 66,3k; Jer 14,12; Mik 6,6kk;), a templom (Jer 7,1kk; Hós 8,14; Mik 3,9kk; Ézs 66,1k), valamint a papság (Hós 4,4kk; Mik 3,11; Jer 2,8; 5,30; 6,13; 20,1kk; 23,11) radikális prófétai kritikájából sem következtethetünk az áldozati kultusz, a templom és a papság általános elvetésére. A bírálatok ugyanis csak a kultusz bizonyos jelenségeit akarták korrigálni és nem az egész kultuszt elvetni, noha bizonyos távolságtartás érződik a prófétáknak a kultuszhoz fűződő kapcsolatában.
A prófétaság és a papság eredetileg nem állott egymással ellentétben. Valóban voltak a kultuszhoz közelálló próféták is, akiket (legalábbis a jeruzsálemi templom esetében) a papokkal együtt említettek (vö. Ézs 28,7; Mik 3,11; Jer 2,8; 4,9; 5,31; 8,10; 14,18 stb.). A próféták bizonyos feladatokat is elvégezhettek Izráel istentiszteletén belül. Közvetítették pl. Istennek a nép panaszára adott válaszát, imádkoztak, orákulumokat hirdettek ki, ítéletet és üdvösséget tartalmazó próféciákat mondtak. Egyes kutatók »prófétai liturgiákról« beszélnek, melyekből valószínűleg kinőtt Náh és Hab, de Hag és Zak is mutat ilyen vonásokat.
A fogság utáni időben ismét közeledik egymáshoz a prófétaság és a kultusz. Deutero-Ézsaiás próféciáiban az istentisztelet szóbeli elemeinek, a zsoltároknak igen nagy szerepe van. Ezékiel a papi Tóra elemeit és a szakrális jogot építi bele igehirdetésébe. Hag és Zak-ben a templom felépítése a mindent meghatározó téma. Ezzel párhuzamosan továbbra is megmarad a kultuszkritika (Ézs 66,1kk; Zsolt 50 és 51; valamint Préd).
Annyi bizonyos, hogy a próféták nem voltak »újítók«. Sokkal inkább a genuin mózesi örökség őrzői és elkötelezettjei. Igehirdetésüknek mindig a Sínai-hegyi ősi törvény a zsinórmértéke, amelyet a papság a kultuszban és azon kívül is igyekezett nemzedékről nemzedékre megőrizni, hirdetni és érvényesíteni.
VG
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
