Mágia

Full text search

Mágia 1. Neve, fogalma. A mágia (g. mag[e]ia) a mágus (g. mageüein, magosz) szóból származik. A B megfogalmazása szerint titkos mesterség (2Móz 7,11), amit a mágusok folytatnak. A célja e titkos mesterségnek az, hogy a természetfeletti erőket az ember szolgálatába állítsák, segítségük megnyerésével a természeti jelenségeknek, emberek, népek életének lefolyását, alakulását megváltoztassák. Fontos feladata olt megállapítani, hogy adott esetben milyen természetfeletti erők működnek, s milyen mágikus eljárás szükséges (vö. 2Móz 7,11k.22; 8,14k; 1Sám 6,11kk). A mágia szó gyűjtőfogalom, amely magában foglalja a titkos mesterkedések minden fajtáját (varázslás, szellemidézés, szellemekkel való kapcsolat, jóslás, csillagjóslás [asztrológia] stb.). Két főága volt, a fehér mágia és a fekete mágia. A fehér mágia a jó természetfeletti erők segítségét igyekezett megnyerni az események, dolgok kedvező befolyásolására, a fekete mágia pedig a gonosz erőket károk, pusztítások okozására.
2. A mágia jelentősége az Izráelt környező világban. A mágia szinte egyidős az emberiséggel. Az egész ókori világban gyakorolták. Egyiptomban a mágia gyakorlatilag a papok monopóliuma volt. Komoly felkészülést, tanulást igényelt. Kr. e. a 3. évezred elejétől védőistenek (Tehut, a bölcsesség istene, Ízisz, az ég és föld istennője) szárnyai alatt gyakorolták. A fekete mágia tilos volt. A mágia feladata az volt, hogy az élők életét a földön, a halottakét a halál után, megkönnyítse. Különösen fontos volt az álomfejtés és a jövendölés (1Móz 40,5kk; 41,8kk). A mágia Mezopotámiában is fontos szerepet játszott már a Kr. e. 3. évezredben. Célja nagy vonalakban ugyanaz volt, mint Egyiptomban. A sumér mágusok feladata elsőrenden embertársaik jólétének az előmozdítása, a káros átkok, varázsmondások elhárítása volt. Sajátos hivatás volt, amely hosszú tanulást, széles körű ismereteket igényelt (vö. Dán 1,4.20). Nagy jelentőséget tulajdonítottak a jeleknek (omina), az álmoknak, az asztrológiának. A fekete mágia Mezopotámiában is tilos volt, de mindig voltak, akik gyakorolták. Hasonló volt a helyzet a kánaáni népeknél is. A mágia is szerepel azok között a bűnök között, amelyek miatt Isten elűzte őket Izráel elől. A mágia tehát az Izráelt környező világban alapvetően hozzátartozott a valláshoz, csak a fekete mágia volt tilos.
3. A mágia Izráelben. Izráel vallása elismerte a mágia létezését, de gyakorlását mindkét formájában szigorúan megtiltotta (2Móz 22,17; 3Móz 19,26; 5Móz l8,10kk). A népek jelmagyarázókra és varázslókra hallgatnak, Izráelnek Isten egészen más utat adott (5Móz 18,14). A varázslástól nem kell félnie, mert nem fog rajta (4Móz 23,23; Zsolt 91). Amit tudnia kell a jelen és a jövendő dolgaiban, azt prófétái által jelenti ki neki (4Móz 23,23; 5Móz 18, l5kk; Ám 3,7; Ézs 8,19k). Isten munkáját senki meg nem változtathatja, őt senki nem kényszerítheti. Izráel útja a hit és az engedelmesség. S ha bűnei miatt veszedelem fenyegeti, azt csak bűnbánattal és megtéréssel lehet elhárítani (Jer 5,3; 25,5; Ez 18,23; Ézs 30,15). A mágia azonban örök kísértés volt, különösen olyan korszakokban, amikor a nép elhagyta az Urat. Saul kiirtotta a halottidézőket (1Sám 28,9), Aháb király felesége, Jezábel, varázsló volt (2Kir 9,22). Manassé király varázslást és jelmagyarázást űzött halottidézőket, jövendőmondókat tartott (2Kir 21,6). Ezékiel ítéletet hirdet azok ellen a nők ellen, akik bűvös szalagot varrogattak, varázskendőket készítettek lelkekre vadászva (Ez 13,17kk). A nép inkább hallgatott a jósokra, jelmagyarázókra, mint a prófétákra (Jer 27,9). E bűne miatt is pusztult el Izráel (2Kir 17,17), s vitetett fogságba Júda. A fogság ideje a kísértés ideje is volt, hiszen Babilon gazdag volt varázslásban (Ézs 47,9.12; Dán 1,3kk; 2,2). A fogság utáni Izráel életében is megtalálhatók a mágia különböző formái, noha Izráel tanítói amorita szokásnak nevezték, és szigorúan tiltották.
4. A mágia az ÚSZ-ben. Mágiáról, mágusokról az ÚSZ is tudósít. Jézus jászolbölcsőjénél mágusok is hódoltak (Mt 2,1.7.16). Az apostolok a misszió során találkoztak mágusokkal: Péter és János Samáriában (ApCsel 8,14kk), Barnabás és Pál Páfoszban (ApCsel 13,6.8). A természetfeletti, láthatatlan, gonosz, sátáni erők létezését az ÚSZ is elismeri (Jn 14,30; Mt 4,1kk; 8,26kk; 12,22kk; Ef 6,12), de a mágia minden formáját halálos bűnnek tekinti, akik ilyeneket cselekszenek, nem üdvözülnek (Jel 21,7). A megtéréshez hozzátartozott a mágiától való teljes elszakadás (ApCsel 19,13kk). Isten népe, Krisztus egyháza küldetéséhez alapvetően hozzátartozik a démoni erők elleni harc (Mt 10,1kk; Mk 16,15kk), amit csak Isten Szentlelke erejével vívhat győztesen (ApCsel 1,8; Ef 6,10kk).
NA

 

 

Arcanum Newspapers
Arcanum Newspapers

See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!

Show me

Arcanum logo

Arcanum is an online publisher that creates massive structured databases of digitized cultural contents.

The Company Contact Press room

Languages