Apollón

Full text search

Apollón – sokarcú görög istenség, Zeusz és Létó fia. Délosz szigetén született, az ikertestvére Artemisz volt. Felnővén első dolga volt bosszút állni a Püthón kígyón, amely várandós anyjukat üldözte volt. Ezüstíjáról küldött nyilakkal megölte a szörnyet, s ahol elföldelte, megalapította jósdáját, s Delphoinak nevezte el; ennek mindenkori jósnője a Püthia nevet viselte. Kíméletlenségének több tanújelét adta: anyja kívánságára lenyilazta Niobé gyermekeit, elevenen megnyúzta Marszüasz szatírt, és halálát okozta Leukipposz1nak. A trójai háborúban a védők oldalán harcolt, s ő irányította a végzetes nyilat Akhilleusz sarkának. Felesége nem volt, de halhatatlanokkal és földi nőkkel számos neves sarjat nemzett: Aszklépioszt, Laphithészt, Iónt, Arisztaioszt, Idmón2t, Anioszt, Linoszt, Milétoszt, Orpheuszt, Tenészt. Daphné és Drüopé1 ezzel szemben ellenállt az isten szerelmes ostromának, s Kasszandrát és Marpésszát (lásd Idasz) is hasztalan próbálta megnyerni; tragikusan végződött a szép ifjú, Hüakinthosz iránti szerelme. A rómaiaknál neve Apollo volt. Egyéb tetteire, kapcsolataira nézve lásd még Admétosz, Aiakosz, Alkathoosz, Hermész, Hümenaiosz, Khrüszész, Laomedón, Oresztész, Pan, Philammón, Phlegüasz, Sztaphilosz. – ~ szerepe sokrétű a görög istenvilágban. Korai gyógyító funkcióit fia, Aszklépiosz vette át, de megmaradtak elsőrendűen fontos adottságai, a jóslás és a bajelhárítás. Később bizonyos napisteni vonásai is kifejlődtek (gyakran használt mellékneve Phoibosz, azaz 'fényes'), és ezzel kapcsolatosan lett a jognak és törvénynek a védnöke. Istene továbbá a költészetnek, éneknek és zenének (lantjátéka az isteneket deríti jókedvre), s így a múzsák karának vezetője az Olümposzon, innen a Muszagetész melléknév. – A Homérosznak tulajdonított Apollón-himnusz az isten első ókori portréja; Hésziodosz az Istenek születésében említi néhány történetét. Aiszkhülosz Eumeniszek c. drámájában ő szerzi meg a felmentést Oresztésznek a vérbűn alól. Ovidius Átváltozások c. művében főleg a hozzá kapcsolódó szerelmi történetek hőseként szerepel. Kallimakhosz, majd az újkorban Shelley himnuszt, Keats ódát írt hozzá. – Az ókorból számos pompás szobra maradt fenn, főleg görög művek római másolatai (Belvederei ~, ~ a múzsák élén, Gyíkölő ~, Lanton játszó ~ ), valamint többszáz vázakép, dombormű és falfestmény. Az újkorban is sokan megfestették (Veronese, Lotto, Reni, Poussin, Jordaens, Domenichino, Tiepolo, Delacroix), Bernini és Rodin szobrot mintázott róla. – Lully és Mozart Apollo és Hyacinth címen operát, Stravinsky Apollón Muszagétész címmel balettzenét írt. II B2, III A3, IX D2, X A3, XII B2, XIII A3, XIV A2, XIV B2, XIV C3, XV D1

 

 

Arcanum Newspapers
Arcanum Newspapers

See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!

Show me

Arcanum logo

Arcanum is an online publisher that creates massive structured databases of digitized cultural contents.

The Company Contact Press room

Languages