Artemisz

Full text search

Artemisz – görög istennő, Zeusz és Létó lánya, a vadászat és a vadak, általában a természet védnöke. Ikertestvérével, Apollónnal együtt a Délosz melletti Ortügia szigetén született. (Más monda úgy tartja, Tacitus feljegyzése szerint, hogy ~ az Epheszosz melletti Ortügia ligetben jött a világra, ezért emeltek itt neki utóbb nagyszerű templomot, amely az ókor hét világcsodája közé számított.) ~ kultusza keleti elemekkel keveredett. A rómaiak utóbb Dianával azonosították. Apollón ikerpárjaként, aki félig-meddig napisten volt, ~ a holddal kapcsolták össze, s nevezték Phoibénak, azaz 'fényes'-nek is, alakja olykor Szelénéével olvadt egybe. Lételeme volt a vadászat, de védte is az erdő állatait, növényeit, ebben a szerepében természetistennő is volt, valamint védője a szülésnek, mert világra jötte után azonnal segített anyjának megszülnie ikeröccsét. Ő maga viszont egész életében szűz maradt, s általában nimfái körében vadászott. Kíméletlenség dolgában méltó húga volt Apollónnak: a szüzességét ért sérelmet, a szándéktalant is, megtorolta (lásd Aktaión), elmulasztott áldozat miatt uszította a végzetes vadkant Kalüdónra (lásd Meleagrosz), illetve követelte Iphigeneia feláldozását Agamemnóntól; lásd még Broteasz. Féltékenysége okozta Órión halálát, és az anyját ért sérelem miatt irgalmatlanul lenyilazta Niobé gyermekeit, ill. Titüoszt, s bátyja nevében büntette Koróniszt. Annál szívesebben segítette tisztelőit (Arethusza, Kephalosz), bár Hippolütosz végzetét nem tudta megakadályozni. Egyéb tetteire, kapcsolataira nézve lásd még Admétosz, Broteasz, Eurüpülosz2, Kallisztó, Komaithó2, Küddippé, Ótosz, Teuthrasz, Thoasz2 - Euripidész Hippolütosz c. tragédiájában ~ megjelenik tisztelője, a címszereplő előtt; utóbb gyengéden elsiratja s apja előtt tisztázza őt, felfedve Phaidra ármányát. Alkmaión kardallal dicsőítette, Kallimakhosz és Catullus himnusszal hódolt előtte. – Korai, archaikus szobrai néha a termékenység-istennőt hangsúlyozták rengeteg emlővel. Később a karcsú, rövid kithónos, ujjatlan tunikájú, lányos alkatú vadásznőt mutatták a szobrok, mint a híres versailles-i ~ . Az újkori festők leginkább Aktaiónnal való kalandjában (Carracci, Tiziano, Brueghel), vadászaton (Correggio, Rubens, Bordone, Markó Károly) vagy nimfái között (Guercino, Vermeer, Bouchet) ábrázolták. II C2

 

 

A témában további forrásokat talál az Arcanum Digitális Tudománytárban

ÉRDEKEL A TÖBBI TALÁLAT

Arcanum logo

Arcanum is an online publisher that creates massive structured databases of digitized cultural contents.

The Company Contact Press room

Languages