Eckhardt Tibor
Eckhardt Tibor (Makó, 1888. okt. 26. – New York, 1972. szept. 3.): politikus, ügyvéd, országgyűlési képviselő. Berlinben, Párizsban s a bp.-i tudományegy.-en tanult, 1908-ban Bp.-en államtudományi doktorátust szerzett. Pályáját vármegyei tisztviselőként kezdte, 1918-ban Torda–Aranyos vm.-ben főszolgabíró s az ún. önkéntes karhatalom parancsnoka. 1919–20-ban az aradi, majd a szegedi ellenforradalmi kormány miniszterelnökségének sajtóügyeit irányította. 1922-ben a Keresztény Kisgazdapárt listáján ngy.-i képviselő lett. 1923-ban az Ébredő Magyarok Egyesülete egyik alapítója és elnöke volt, a Magyar Nemzeti Függetlenségi (Fajvédő) Párt egyik vezetője, 1928-tól a Magyar Revíziós Liga ügyvezető alelnöke. Az 1926. évi ogy.-i választásokon kisebbségben maradt. 1930-tól a Független Kisgazdapárt tagja, Gaál Gaszton halála után a párt elnöke (1932-40). 1931-től Miskolc, 1933-tól Mezőcsát ogy.-i képviselője. 1934-35-ben Gömbös Gyula miniszterelnöksége idején, mint Mo. népszövetségi főmegbízottja eredményesen képviselte a m. érdekeket a Sándor jugoszláv király meggyilkolása miatt keletkezett feszült helyzetben; 1936-tól titkos tanácsos; ogy.-i képviselő (1935–39; 1939–41). 1940-ben lemondott a FKgP elnökségéről. 1935 után ellenezte a német orientációt, az angolszász irányzat híve volt. A kormányzó és Teleki Pál miniszterelnök megbízásából 1940 nyarán az USA-ba ment, hogy ott kapcsolatokat építsen ki; nem tért vissza. Előadó lett a georgetowni egy.-en. 1945 után a szovjetellenes és antikommunista emigráció egyik vezéralakja, a Magyar Nemzeti Tanács egyik megszervezője és végrehajtó bizottsági tagja lett. Részt vett az európai „Rab Nemzetek Tanácsának” megalakításában, s ennek m. részlegét vezette. A 80. születésnapján elhangzott felköszöntőket az Amerikai M. Könyvtár és Történelmi Társulat jelentette meg Államférfi a száműzetésben címmel (New York, 1971). – F. m. IV. Károly visszatérési kísérletei (név nélkül, Bp., 1921); Javaslat a magyar földreform végrehajtására (Bp., 1937); Recollection on Regicide at Marseille (Washington, 1964). – Irod. Erős Ferenc: Magyar „munkásvezérek” nyugaton (Bp., 1961); Juhász Gyula: Magyarország külpolitikája 1919-1945 (Bp., 1969); Jemnitz János-Litván György: Szerette az igazságot, Károlyi Mihály élete (Bp., 1977); Kádár Gyula: A Ludovikától Sopronkőhidáig (Bp., 1978); Borbándi Gyula: A magyar emigráció életrajza 1945–1985 I-II (Bp., 1989).
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
