Garay János
Garay János (Szekszárd, 1812. okt. 10. – Pest, 1853. nov. 5.): költő, elbeszélő, az MTA l. tagja (1839). Szekszárdi kereskedő fia. 1829-ben orvosnövendék lett Pesten, majd filozófiát hallgatott. 1833-ban a Regélő mellett a Honművész segédszerk.-je. 1834-től hőskölteményeket, hazafias verseket, prózai írásokat jelentetett meg (Csatár, Kont stb.). Szigligetivel, Vajda Péterrel és másokkal 1835-ben a Pesti Drámai Egyesületet alapította. Már közkedvelt író, mégis anyagi gondokkal küszködött családjával. 1837-ben a Rajzolatokat szerk., rá egy évre a pozsonyi Hírnököt. 1839-ben Pestre költözött, a Jelenkor és a Társalkodó szerkesztőségében dolgozott. 1842-től a Jelenkor, a Regélő Pesti Divatlap szerk.-je. A Kisfaludy Társ. tagja (1842). 1843-ban jelent meg Az obsitos c. költeménye, melyben a nagyotmondó Háry János alakját formálta meg. Ugyanebben az évben az MTA nagyjutalmát nyerte el Versei c. kötetéért. 1844-ben megromlott egészségi állapota miatt megvált a szerkesztéstől. 1845-ben állást kapott az Egy.-i Könyvtárban. 1848 eseményeit versekkel támogatta, majd ápr.-ban Vörösmarty javaslatára a pesti egy. nyelvi tanszékét foglalta el. Rövid ideig nemzetőri szolgálatot teljesített, a harcokban azonban betegsége miatt nem vehetett részt. 1848. aug.-szept.-ben Kossuth Hírlapjának segédszerk.-jeként is működött. Világos után haditörvényszék elé állították versei miatt, hamarosan szabadon engedték, de megfosztották katedrájától. 1850-ben az Egy.-i Könyvtárba könyvtártisztnek nevezték ki. Szegénységben, vakon, feleségének diktálva dolgozott haláláig. Versei megzenésítői között van Liszt Ferenc, Erkel Ferenc, Thern Károly stb. Irodalomtörténeti helye Vörösmarty mellett van. Mint polgári származású, nem népies tájékozódású költő és újságíró a m. városi polgárság ízléséhez igazította, ennek stílusában tolmácsolta a romantika nagy emberi és nemzeti témáit. Életművére ezért jellemzőek az idilli, érzelmes, biedermeier szemléleti és stílusjegyek is. – M. Összes munkái (I–V. Ferenczy József kiadása, Bp., 1886–1887); Válogatott munkái (Kovács Antal gondozásában, Szekszárd, 1956). Irod. Ferenczy József: G. J. életrajza (Bp., 1883); Jeney János: G. J. (Bp., 193z); Tóth Dezső: Két „Vörösmarty-epigon” (Irod. tört. Közl., 1960).
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
