Rákosi Mátyás

Full text search

Rákosi Mátyás (Ada, 1892. márc. 9.Gorkij, SZU, 1971. febr. 5.): a Magyar Kommunista Párt, majd a Magyar Dolgozók Pártjának főtitkára, miniszterelnök. Elvégezte a Keleti Ak.-t, utána tisztviselő. 1910-ben belépett az SZDP-be, tagja lett a Galilei Körnek. Németo.-ban, majd Angliában dolgozott (1912–14). Az I. világháborúban katona, orosz hadifogságba esett. Bekapcsolódott a m. hadifoglyok forradalmi szervezkedésébe. 1918. máj.-ban tért haza, nov.-ben csatlakozott a KMP-hez, amelynek vidéki titkára lett. 1919. febr. 20-án a KMP vezetőivel együtt letartóztatták. A Tanácsköztársaság idején kereskedelmi népbiztosh. (márc. 21.–ápr. 3.), a szociális termelés népbiztosa (ápr. 3.–jún. 24.). Részt vett a Vörös Hadseregnek a cseh intervenció elleni harcaiban; a Vörös Őrség orsz. parancsnoka (júl. 20–31.) volt. A Tanácsköztársaság bukása után Ausztriába emigrált (aug. 1.), ahol internálták, majd kiutasították. 1920-tól a SZU-ban a Kommunista Internacionálé (Komintern) végrehajtó bizottságának munkatársa, 1921-től titkára. A Komintern II. kongresszusán (Moszkva, 1920. júl. 23. aug. 7.) beszámolt a Tanácsköztársaság tapasztalatairól. 1924 végén Mo.-ra küldték illegális pártmunkára. A KMP bécsi I. kongresszusa (1925. aug. 18–25.) a központi bizottság tagjává választotta. 1925. szept.-ben letartóztatták, előbb statáriális, majd a nemzetközi tiltakozó mozgalom hatására polgári bíróság elé állították, amely 8 és fél évi fegyházra ítélte (1926. aug. 4.). Büntetésének letelte után (1934. ápr. 24.) nem engedték szabadon, a Tanácsköztársaság idején folytatott népbiztosi tevékenységéért ismét bíróság elé állították (1935. jan. 21.). Életét a nemzetközi tiltakozó mozgalom mentette meg, életfogytiglani fegyházra ítélték (1935 febr. 8.). A szovjet kormány kezdeményezésére a cári csapatok által zsákmányolt 1848–49-es honvéd zászlókért cserébe kiadták a SZU- nak (1940. okt. 31.). 1941–44-ben a SZU-ban élő m. kommunista emigráció vezetője volt. A m. hadifoglyok között folyó antifasiszta politikai munkát irányította, szerk. a moszkvai Kossuth Rádió adásait. – 1945. jan.-ban tért haza, az MKP főtitkára lett. A Nemzeti Főtanács tagja (1945. nov. 2.–dec. 7.), miniszterelnökh. – állammin. (1945. nov. 15.–1949. szept. 5.), a min.-elnöki teendőket ideiglenesen ellátó állammin. (1946. febr. 1.-febr. 4.); a miniszterelnöki teendőket ellátó miniszterelnök-h. (1947. máj. 13.–máj. 31.) volt. Az MKP-MSZDP egyesülése (1948. jún. 13.) után az MDP főtitkára, majd 1953. jún.-tól a párt első titkára. A Minisztertanács elnökh.-e (1949. szept. 5.–1952. aug. 14.), a Minisztertanács elnöke (1952. aug. 14.–1953. júl. 4.). A népi demokratikus forradalom győzelméért, a proletárdiktatúra kivívásáért, a szocialista építés megkezdéséért folyó harc időszakában a párt népszerű vezetője volt. – A munkáshatalom megteremtése után személye körül kultuszt alakított ki, súlyos politikai hibákat követett el. Szektás irányvonala a politikában, dogmatikus állásfoglalásai az ideológiában, gazdaságpolitikai voluntarizmusa katasztrofális károkat okoztak, megrontották a párt és a tömegek kapcsolatát. Döntő felelősség terheli a törvénysértő perekért, amelyeket kezdeményezett, és amelyeknek ártatlan emberek tömegei, köztük a munkásmozgalom harcosai sorra estek áldozatul, ártatlanul. A szocialista építés során elkövetett hibáit az MDP Központi Vezetőségének 1953. jún. 27–28-i ülése bírálta meg. A jobboldali elhajlás elleni harcra való hivatkozással megkísérelte a szektás-dogmatikus politika visszaállítását (1955. márc.). Mivel gátolta a törvénysértő bírósági eljárások felülvizsgálatát, igazolni igyekezett korábbi hibás cseleketedeit, útját állta a szektás-dogmatikus politika következményei felszámolásának, az MDP Központi Vezetőségének 1956. júl. 1–2-i ülése leváltotta első titkári tisztségéből és kizárta a Politikai Bizottságból. 1956. júl.-tól haláláig a SZU-ban élt. A forradalom leverése után párttagsági jogait felfüggesztették. Az MSZMP Központi Bizottságának 1962. aug. 14–16-i ülése tevékenységének, magatartásának mélyreható bírálata alapján kizárta a párt tagjai sorából. – M. Válogatott beszédek és cikkek (4. bővített kiadás, Bp., 1955). – Irod. Balogh Sándor–Izsák Lajos: Pártok és pártprogramok Mo.-on (Bp., 1977); A magyar forradalmi munkásmozgalom története (III., Bp., 1970); A magyar népi demokrácia története, 1944–1962 (Bp., 1978).

 

 

Arcanum Newspapers
Arcanum Newspapers

See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!

Show me

Arcanum logo

Arcanum is an online publisher that creates massive structured databases of digitized cultural contents.

The Company Contact Press room

Languages