Szent-Györgyi Albert
Szent-Györgyi Albert (Bp., 1893. szept. 16. – Woods Hall, Massachusetts, USA, 1986. okt. 22.): biokémikus, az MTA tagja (r. 1935, t. 1945), Nobel-díjas (1937). Anyai ágon a neves tudósdinasztia, a Lenhossék-család negyedik nemzedéke. Egy.-i tanulmányait 1911-17-ben a bp.-i egy.-en végezte. Már orvostanhallgatóként a morfológia érdekelte, később szövettani vizsgálatokat végzett nagybátyja, Lenhossék Mihály intézetében. Az első világháborúban medikusként vett részt, de megsebesült, és hamarosan leszerelték. Orvosi oklevele megszerzése után Pozsonyban, Prágában, Berlinben, Leidenben, Groningenben, ezt követően Cambridge-ben (ahol 1927-ben kémiai doktorátust szerzett) folytatott tanulmányokat, tartott előadásokat. 1931-1945 között a szegedi Ferencz József Tudományegy. Orvosi Vegyészeti Intézetének professzora, 1945-1947 között a bp.-i orvosi karon a biokémia professzora, 1946-48-ban az MTA másodelnöke. 1947-től az USA-ban működött, ahol 1947-1962 között az USA Izomkutató Tudományos Intézete tengerbiológiai laboratóriumának ig.-ja, 1962-1971 között Darthmouth-ban egy.-itanár, számos tudományos tanács tagja. Pályafutásának elején a biológiai oxidációval foglalkozott, kimutatta, hogy az anyagcsere a hidrogén és az oxigén aktiválásán alapul. Felfedezte a C4 dikarbonsav-katalízist, ami a Krebs-féle körfolyamat alapját képezi. A peroxidáz-rendszerre vonatkozó felfedezései vezették el ama redukáló ágens felfedezéséhez, amely az oxidáláshoz szükséges, és később aszkorbinsavként vált ismertté. Megállapította a hexuronsav összetételét, amit azonosított az aszkorbinsavval és ami nem más, mint a C-vitamin. E felfedezéséért 1937-ben Nobel-díjat kapott. Már Szegeden elkezdett foglalkozni az izomösszehúzódás biofizikai és biokémiai mechanizmusával. A szubmolekuláris vizsgálatok után érdeklődése a rosszindulatú daganatok felé fordult. Két évtizeden keresztül foglalkozott a sejtszintű szabályozás jelenségeivel. A II. világháború évei alatt szembeszállt a náci Németo. politikájával. Fontos szerepet játszott a Kállay-kormány kiugrási kísérletének diplomáciai akcióiban. Bár 1947-től az USA-ban élt, soha nem szakította meg kapcsolatait szülőföldjével, mindig magyarnak vallotta magát. Az 1960-as évektől kezdve rendszeresen hazalátogatott. 1987-ben a Szegedi Orvostudományi Egy. (mely már korábban díszdoktorává avatta) felvette nevét. – F. m. magyarul: Az élet jellege (Bp., 1975); Az anyag élő állapota (Bp., 1983); Válogatott tanulmányok (Bp., 1983). – Irod. A 90 éves Sz.-Gy. A. (Orv. Hetil., 1983. 124. 40. sz.); Sz.-Gy. A. emléke (Orv. Hetil., 1987. 128. 2. sz.); Szentgyörgyi Zsuzsa: Századunk nagy tudósa: Sz.-Gy. A. (Magy. Tudomány, 1990. 7. sz.).
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
