egy

Full text search

egy – ‹számnév› ‘a számsor első tagja’; ‹határozatlan névelő›. Származékai: egyes, egyik, egyszer, egyszeres, egyszeri, egység, egységes, egységesít, egységesül.
Igen régi szavunk, pl. tilutoá üt igy fa gyimilcsétül (Halotti Beszéd). Valószínűleg a finnugor eredetű, közelre mutató névmás (lásd ez) e- tövéből való képzett forma, s így eredeti jelentése ‘több közül ez az egy, amelyik itt áll hozzám közel’; hasonló szófejlődés egyes rokonnyelvekben is kimutatható. Az ~ határozatlan névelői szerepe természetes belső fejlődéssel is kialakulhatott, akárcsak a legtöbb újlatin és germán nyelvben; feltehetőleg a német nyelv példája erősítette ezt a folyamatot. Lásd még egyáltalában, egyéb, egyed, egyedül, egyel, egyelőre, egyen-, egyén, egyenes, egyetem, egyetlen, egyezik, egylet, egymás, együgyű, együtt.

 

 

Arcanum Newspapers
Arcanum Newspapers

See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!

Show me

Arcanum logo

Arcanum is an online publisher that creates massive structured databases of digitized cultural contents.

The Company Contact Press room

Languages