mag

Full text search

mag – ‘virágos növény termésében rejlő szaporító szerv’; ‘ondó’; ‘ivadék’; ‘tenyésztésre nevelt állat’: meghagyják magnak; ‘legelsőnek kialakult rész’: városmag; ‘valaminek a lényege’: beszédének a magva az volt, hogy… Származékai: magos, magvas, magtalan, magzik, magzat.
Ősi örökség a finnugor korból: zürjén mig (‘ölrész, derékrész ruhán’), votják miger (‘test, alkat’), cseremisz monger (‘törzs, test’). A finnugor alapalak *munke lehetett, amely szabályos előzménye a magnak, de a v-t tartalmazó tőalakok (magvak, magva, magvas) nem magyarázhatók meg belőle. A ‘test’ és ‘mag’ jelentések közt van ugyan távolság, de áthidalására alkalmas egyebek közt a maga névmás. Lásd még írmag, magas, magasztal, magol, magvaváló.

 

 

A témában további forrásokat talál az Arcanum Digitális Tudománytárban

ÉRDEKEL A TÖBBI TALÁLAT

Arcanum logo

Arcanum is an online publisher that creates massive structured databases of digitized cultural contents.

The Company Contact Press room

Languages