nász
nász – ‘menyegző, házasságkötés’: násznép, nászajándék, nászutazás; ‘párzás’: méhek nászrepülése; ‘‹irodalmi nyelven› szeretkezés’: Ma sem lesz nászunk (Ady); ‘gyermekünk apósa’: a lagzin a nászom mellett ültem.
Bizonytalan eredetű szó. Talán a német Nestel (‘szalag, kötés’) ófelnémet nast előzményéből származik; a szóvégi t mint tárgyragnak érzett elem maradhatott el, akár a nyelvjárási damasz, furmin, jácin alakokban. Az egyeztetést támogatja, hogy a Nestel a házasságkötéssel kapcsolatos német szavakban és kifejezésekben is szerepel, pl. bajor-osztrák nestel-eid (ófelnémet nast-ait), azaz ‘a vőlegény esküje, amelyet a menyasszonynak tesz’. Lásd még násznagy.