A régebbi önkéjén, önkényén (‘a maga tetszéséből’) alakokból keletkezett összevonódással (kéjén, kényén ⇨ kén), módhatározói -t raggal. Az önkéntelen nyelvújítás kori alkotás. Lásd még kéj, kény, önkény.
A témában további forrásokat talál az Arcanum Digitális Tudománytárban
