agrármozgalmi dal, agrárszocialista dal, parasztmozgalmi dal

Full text search

agrármozgalmi dal, agrárszocialista dal, parasztmozgalmi dal: a munkásmozgalmi dal egyik válfaja, az agrárproletariátus és a szegényparasztság mozgalmainak költői terméke. Virágkora a századforduló évtizedeire és az 1930-as válságévekre esett. A korabeli időszerű félnépi politikai jellegű programköltészet egyik legismertebb műfaja. Némely darabja népköltészeti gyűjteményekbe is bekerült, egyes sorok pedig szállóigeként maradtak fenn. (Legyen kérges annak is a tenyere, Aki miatt nincs a népnek kenyere!) Az agrármozgalmi dalok egy részét történeti énekek dallamára alkalmazták, ezek közül legnépszerűbb egy reformkori Metternich-ellenes gúnydal (Magyarok vagyunk, nincs szabadságunk…) és a Kossuth-nóta volt; más részüket pedig divatos népdalok és népies műdalok ( magyar nóta) (Édesanyám is volt nékem; Jaj, de magas, jaj, de magas ez a vendégfogadó; Páros élet a legszebb a világon…) dallamára énekelték, esetleg magát a szöveget fordították visszájára (Gyere velem akáclombos falunkba, Térdig járhatsz ott a sárba, a porba…). Sok a dallam nélküli szövegvers és egyéb műfaj is, ezek általában kevésbé sikerültek. Az agrármozgalmi dalok tudatos szerzői alkotások, bár a költő sokszor ismeretlen vagy álnéven (Paraji Illés, Pörge Pista) szerepel; egyébként van köztük vidéki munkás (a dunapataji Dobor István, a hódmezővásárhelyi Nagy Sándor), továbbá szociáldemokrata (Csizmadia Sándor, Szabó Sándor) és kommunista (Hidas Antal, Kende István, Szatmári-Szatyi Sándor) költő. A századforduló különféle agrármozgalmai (Áchim, Mezőfi, Szántó Kovács, Várkonyi) jellegüknek megfelelően részesítették kisebb vagy nagyobb előnyben a népies formákat és műfajokat. Az agrármozgalmi dalok eszmei mondanivaló és funkció szerint lehetnek szociális panaszdalok vagy kesergők (Arattam én a múlt nyáron, A hasznát még ma is várom; Ennék, de nincs mit; Perdül a kis dob, jön a végrehajtó…), tiltakozó dalok (Főbíró úr, itten van a papiros; Már én többet ... Szolgalegény nem leszek; Szocialista, az akarok lenni!), ún. biztatók vagy buzdítók (Ajkunkról újra zeng a dal; Föl, föl a harcra munkásnép; Szocialista rabok, Ne szomorkodjatok!), kortesdalok (Áchim András azt üzente; Munkásember a jelöltünk…), klérus- és úrellenes gúnydalok ( csúfoló) (Aranyozzák a templomunk oltárát; Megverte a sors is…) és végül ún. szocdemcsúfolók (Földmunkások Szövetsége, ebadta…). A különféle indulók, sztrájkdalok, továbbá a május elsejei tüntetésekről, vörös zászlóról stb. szóló dalok azonosak a munkásdalok, ill. munkásmozgalmi dalok megfelelő csoportjaival, az ún. szocialista eskü, miatyánk, tízparancsolat, zsoltár stb. pedig a korabeli katonaköltészet egyes műfajaihoz hasonlítanak. – Irod. A parasztdaltól a munkásdalig (Bp., 1968).

Népkör egy alföldi városban a múlt század végén
Katona Imre

 

 

Arcanum Newspapers
Arcanum Newspapers

See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!

Show me

Arcanum logo

Arcanum is an online publisher that creates massive structured databases of digitized cultural contents.

The Company Contact Press room

Languages