Alföld-fásítás

Full text search

Alföld-fásítás: gazdasági törekvés, amely a középkor végétől fokozatosan fátlan pusztává lett Magyar-Alföld erdősítését tűzte ki célul. A honfoglaláskor és a következő századokban az Alföld erdős-ligetes síkság volt. A népesség folytonos gyarapodása, amely újabb és újabb területek szántóföldi művelését tette szükségessé, a tervszerűtlen erdőirtás, a középkor végi mezővárosi fejlődéssel megindult lakosságkoncentráció, majd a török hódoltság megközelítően kétszáz esztendős hadi pusztítása azonban gyökeresen átalakította arculatát, a 18. sz.-ra nagy területei fátlan síkságokká váltak. Ilyen állapotban „fedezte fel” a magyar és a német romantika. Petőfi és Lenau költészete nyomán a korabeli Alföldkép mélyen beleivódott mind a hazai, mind a Ny-európai közvélemény tudatába. Már a 18. sz. folyamán több tudományos értekezés és beadvány foglalkozott a mo.-i erdők pusztulásával és a fátlan Alföld kérdéseivel: Krámer János György soproni orvos (1739), Skopek Ferenc pesti jegyző (1755) stb. szakmunkái. Vedres István szegedi mérnök írása (1795) pedig a homokfásítást szorgalmazta. Tessedik Sámuel Szarvason a szikes talajokat javító erdősítéssel foglalkozott (1804) ( még: digózás). A 18. sz. végétől a reformkorba nyúlóan számos tanulmány és gazdasági szakmunka, közügyként vetette föl az Alföld, de különösen a homokvidékek erdősítésének szükségességét. A katonai kamara már korábban is telepített erdőt hadászati célokból 1728 után a Bánságban, 1750-ben Komárom vára mellett ( akácfa), 1791-ben és 1807-ben pedig ogy.-i törvények születtek a fásítás és homokkötés támogatására. Az Alföld-fásítás ügyét sürgetően az 1863. évi nagy aszály vetette föl, azonban az 1879. évi erdőtörvény csekély eredményeket hozott. A század utolsó negyedében az akácfa terjedt el nagyobb arányban, és erre az időre esett a Duna–Tisza közi homoki gyümölcsösök alapjának kialakulása is. Az alföldi erdőtelepítést előíró 1923. évi XIX. tc. hatására – melyet a trianoni békeszerződéssel elvesztett nagy erdőségek sürgős pótlására hoztak – vett nagyobb lendületet az Alföld-fásítás. Teljesen átalakította az Alföld hagyományosnak tartott képét, és a korábbitól eltérő táji adottságokat biztosított a paraszti gazdálkodásnak is. ( még: erdőgazdálkodás, gyümölcstermesztés, irtás, vízmentesítés) – Irod. Kaán Károly: Alföldi kérdések (Bp., 1939); Magyar Pál: Alföldfásítás (Bp., 1967).
Kósa László

 

 

Arcanum Newspapers
Arcanum Newspapers

See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!

Show me

Arcanum logo

Arcanum is an online publisher that creates massive structured databases of digitized cultural contents.

The Company Contact Press room

Languages