börtöndal, börtönének

Full text search

börtöndal, börtönének: a munkásdal egyik válfaja, szabadságuktól politikai okokból megfosztott rabok fogságáról és eszméiről szóló ének. Történelmi elődje a rabének, műfajilag azonban alig van kapcsolat közöttük. A börtöndalt a háborús hadifogolyénekkel is csak a még alig ismert lágerdal (pl. Ameddig a szemünk ellát, Tüskésdrót mögött a tábor…) köti össze. Közvetlen előzményei a korai munkásmozgalomhoz kapcsolódnak (Búsan, búsan leng a szellő keletnek, Tolonckocsin harminc munkást kísérnek…), de a börtöndalok zöme 1919–1945 között keletkezett. – 1. Egyik csoportjuk korabeli népdal átalakítása, példái a bányászdalok között találhatók (Jaj, Istenem, hol fogok én meghalni, Hol fog az én piros vérem kifolyni? A tarjáni nagy fogdában a vaságyon; Márianosztra körül van kerítve…). Népies műdalok dallamára is húztak új szöveget (Budapesten végestelen végig, Kommunista rabokat kísérik; Söprik a nosztrai utcát, Jönnek már a kommunisták…). – 2. Az előző csoportnál tudatosabbak az egyéni alkotások, a szerzők rendszerint ismert dalok dallamára írták szövegeiket. Így többek között Hidas Antal (Este van már, késő este, Az én apám mégis messze…), Szatmári-Szatyi Sándor (a Dal Sztyenka Razinról vagy utóbb Valahol a Volga mentén ... dallamára) A Margit körúti fogházban ... kezdetű lírai balladája, melynek idők folyamán több változata is keletkezett; az 1., 2., 4. és 6. versszak (Margit körúti fogházban; A folyosón zaj hallatszik; Újra nyílik most az ajtó; Emeld fel a fejed, elvtárs!…) volt a legnépszerűbb. Ennek hatására született egy romániai magyar börtöndal (Süvít a szél a Doftanáról...). Valószínűleg jugoszláv eredetű az ún. Csillagbörtön-dal (Elvtárs, mi bántja szíved?…). Dallam nélküli börtönverseket is ismerünk (Cegléd városának a keleti szélén; Kilenctizenkilenc őszi hónapokban…), ezek a szóbeliségben nem terjedtek ugyan el, de dokumentum-értékük pótolhatatlan. A börtöndalok természetesen a börtönbeli szenvedésekkel foglalkoznak legtöbbet (Harminc munkás sínylődik a börtönbe, Éjjel-nappal étlen-szomjan szenvedve; Temesvárról jajszó repül...), hangvételük mégis bizakodó (Elmúlik majd az átok, Elmúlik a szenvedés; Kinyílnak majd a börtönök, Szabad lesz újra a nép…). – Irod. T. Szerémi Borbála: Magyarországi munkásdalok (Bp., 1955); Pálinkás József: Népünk szabadságmozgalmának dalai (Bp., 1959); Szatmári Antal–Pálinkás József: Hej, kenyér, barna kenyér (Bp., 1964).
Katona Imre

 

 

Arcanum Newspapers
Arcanum Newspapers

See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!

Show me

Arcanum logo

Arcanum is an online publisher that creates massive structured databases of digitized cultural contents.

The Company Contact Press room

Languages