Csallóköz
Csallóköz: a Duna legnagyobb szigete, a → Kisalföld természetföldrajzilag jól elkülönült tája. É-ról a Pozsonynál kiszakadó Kis-Duna, majd a vele Gúta községnél egyesülő Vág felvétele után, Komáromnál az Öreg- vagy Nagy-Dunába ömlő Vág-Duna határolja. Nevét az egykori önálló Csalló folyótól kapta (1269, Challokeuz). A középkor folyamán a vízrajzi viszonyok változékonysága és rendezetlensége miatt határa a Vág-torkolat tágabb környezetében bizonytalan volt. A történeti Pozsony m.-hez tartozó része → Főtáj, a Komárom m.-hez tartozó része pedig → Altáj néven is ismert. Önálló táji része a → Csilizköz. A régi magyar nyelvben Nagy-Csallóköz és → Aranykert névváltozata is ismert. Lakossága magyar, r. k. vallású, de jelentékeny számú ref. és kevesebb ev. is van. A Csallóköz Ny-i végében, Pozsony körzetében középkori német településű lakosság is élt a magyarok mellett. 1920 után Csehszlovákiához került és betelepüléssel morva szórványok is keletkeztek rajta. A magyar lakosság egy részét a II. világháborút követő kitelepítések érintették. A Csallóköz területét a településhálózat viszonylagos háborítatlan fejlődése és ennek következtében speciális jogállású községek és kisnemesi falvak kései továbbélése, a birtokstruktúra stabilizálódása, a településhálózat differenciálatlansága jellemezte. A középkortól folyamatosan, kiegyenlítetten fejlődött paraszti mezőgazdasága, amit egyrészt a kertkultúra, a szántóföldi művelés, állattartás egyensúlya, másrészt az országos átlagnál kedvezőbb piaci viszonyok magyaráznak (Pozsony és a Hegyalja, Komárom, később Bécs polgári és katonai fogyasztó rétegei). A Csallóköz népi kultúráját a kontinuus zárt közösségek, de egyben a magas szintű paraszti polgárosulás jellemezte. Vásáros központjai: Somorja, Dunaszerdahely, Gúta, ill. Komárom és Pozsony. – Irod. Baranyai József: A régi Csallóköz (Nagymegyer, 1911.); Bátky Zsigmond: Néhány vonás a Csallóköz településföldrajzához (Földr. Közl., 1918); Bátky Zsigmond: Néhány vonás Komárom megye településtörténetéhez (Föld és Ember, 1923); Makkai László: A Csallóköz településtörténeti vázlata (Bp., 1947).
1. Utcakép (Siposkarcsa, v. Pozsony m.)
2. Utcakép (Siposkarcsa, v. Pozsony m.)
3. Torombakötéses deszkaoromzatú lakóház (Dióspatony, v. Pozsony m.)
Filep Antal
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
