csalogató madár

Full text search

csalogató madár: élő vagy kitömött madár (a Hortobágyon csali, a Fertő mellékén, a Szigetközben csalikacsa, a Sárréten csalimadár), amellyel a vadász lőtávolba próbálta csalni a vadlibát, vadkacsát s más vízimadarakat. A 17–18. sz.-ban a holicsi uradalomban szelíd vadkacsákat tartottak, s ezek csalták társaikat a tóhoz. 19. sz.-i vadászkönyveink is említik, hogy a házi vagy vadkacsa nőstényét ki kell kötni s ezzel csalogatni a többit. Csalogató madárnak használják az uhut (hétfalusi csángók: buhu, nagy fülesbagoly, Bubo bubo). A kikötött madarat a varjak, szarkák, vércse-félék megtámadják, amelyeket az uhu közelében elrejtőző vadász könnyen lepuskázhat. Az uhuzást a népi vadászatban ritkán gyakorolják. A kitömött s deszkalapra erősített vadkacsák között a nagysárréti pákász náddal, gyékénnyel leplezve magát megbújt, s a vadkacsák hangját utánozva a kitömött csalimadarak közelébe úszó vadmadarakat kézzel igyekezett elkapni. A fegyveres vadászok fából készült vagy kitömött vadliba, vadkacsa csaliját néprajzi leírásaink is többször említik (Hortobágy, Fertő). A szegedi Fehér-tó, a Hortobágy paraszt puskásai az elejtett és kibelezett szélkiáltót (Numenius sp.), vadlibát a napon, kemencében megszárították, drótlábat dugtak bele, s azt használták csalogató madárnak (gólya). A frissen lelőtt szélkiáltókat, vadlibákat megtámasztva használták csalinak. A fából, háncsfonatból készült vagy kitömött csalogató madár (kacsa, hattyú, fajd) használata vízi- és erdei madarak vadászatánál Európa különböző területein (Skandinávia, balti országok, Lengyelo., Németo., Hollandia, Anglia stb.) ismeretes. Ukrajnában a reznek túzokot (lat. Otis tetrax) vadásszák kitömött tyúkja segítségével. Perzsiában kitömött hattyú a csalogató madár. Az osztjákok, szamojédek, tunguzok is ismerik a fából készült vagy kitömött csalogató vadlibát, vadkacsát. A vadak élő állatokkal való csalogatásának is több analógiáját említhetjük meg. A lappok szelíd rénszarvast kötnek ki egy fához, s az csalja magához vad társát, amelyet a megbúvó vadász elejt. A vad rénszarvast a szelíddel csalogatják a szamojédek, a tunguzok. Az osztjákoknál a szelíd libának a szárnyait levágják vagy lábához kötik s elengedik a homokos folyóparton. Az elrepülni nem tudó madár hangjával vad társait a leshelyen meghúzódó vadászok közelébe csalja. A kikötött vadliba csalogató madár a románoknál is. Az uhuzást – léppel fogva meg a bagoly mögé, köré gyülekező madarakat – már a régi görögök és a rómaiak ismerték, s több 15–17. sz.-i francia, olasz, német emléke is fennmaradt. – Irod. Pák Dienes: Vadászattudomány (II., Buda, 1829); Lakatos Károly: Vadászati és madarászati emlékeimből (Szeged, 1891); Ecsedi István: Népies vadfogás és vadászat a debreceni határban és a Tiszántúlon (Debrecen, 1933); Lagercrantz, S.: Beiträge zur Kulturgeschichte der Tarnvorrichtungen in der schwedischen Jagd (Folk-Liv, Stockholm, 1937).

Csalikacsa fából (Hegykő, Győr-Sopron m.)
Gunda Béla

 

 

Arcanum Newspapers
Arcanum Newspapers

See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!

Show me

Arcanum logo

Arcanum is an online publisher that creates massive structured databases of digitized cultural contents.

The Company Contact Press room

Languages