dél-erdélyi magyarok

Full text search

dél-erdélyi magyarok: a Maros, a Nagyküküllő vonalától délre, a Székelyföldtől nyugatra lakó magyarok. Nagyobb csoportjuk lakik Hunyad megyében ( Hunyad megyei magyarok, dévai csángók) és a Barcaságban ( hétfalusi csángók). Szórványfalvaik az egykori szász székek közé beékelődő erdélyi Fehér megye (1775–1876 között Felső-Fehér megye) területén találhatók. A Székelyföld nyugati határa közelében: Ürmös, Alsórákos, Datk, távolabb Nagymoha, Kóbor, Dombos, Olthévíz, Halmágy. (E község lakói szászmagyaroknak mondják magukat.) Segesvár és Almakerék vidékén: Héjjasfalva, Fehéregyháza, Sárpatak, Keresd. A Viza és a Hideg-patak völgyében: Bolya, Mihályfalva, Vízakna, Alamor, Örményszékes, Kiskapus. A Hortobágy-patak völgyében és az Olt mellett a Vöröstoronyi-szoros közelében: Bürkös, Hortobágyfalva, Kercisora, Oláhújfalu, Salkó, Oltszakadát. A dél-erdélyi magyarok Árpád-kori eredetűek, letelepülésük valószínűleg összefügg a székelyek korai történetével (11–13. sz.), a középkorban nagyobb területen éltek. A 16–17. sz.-i háborúk megritkították soraikat, ezt követően a szórványokban nagyarányú volt az asszimiláció. Az utolsó évszázadban a dél-erdélyi magyarok elsősorban a városokban és a kialakuló iparvidékeken ( Bányaság) szaporodtak, ahová Erdély különböző vidékeiről költöztek be. Ma a D-erdélyi régi szász városokban is jelentősebb számú magyarság él (Nagyszeben, Brassó, Segesvár, Medgyes). – Irod. Gidófalvy Károly: A dombosi ref. egyház története (Bp., 1910); Iczkovits Emma: Az erdélyi Fehér megye a középkorban (Bp., 1939); Vámszer Géza: Szakadát (Cluj-Kolozsvár, 1940).

Utcarészlet D-Erdélyben (Halmágy)
Kósa László

 

 

Arcanum Newspapers
Arcanum Newspapers

See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!

Show me

Arcanum logo

Arcanum is an online publisher that creates massive structured databases of digitized cultural contents.

The Company Contact Press room

Languages