éjszaka

Full text search

éjszaka: a magyar népi hitvilágban – és egyöntetűen egész Európában – hagyományosan elsősorban a rontásnak, a boszorkány és más rontó lények működésének ideje, másodsorban mindenfajta mágikus eljárás véghezvitelére alkalmas. E hit eredete elsősorban az éjszakai sötétségben keresendő. Hagyományosan az éjszakához köti a magyar néphit a következő cselekményeket: tehén és gyermek megrontása, gyermek kicserélése ( váltott gyerek), boszorkány által mások megnyomása, megnyergelése, megtáncoltatása stb.; halottak hazalátogatása ( lélek), kísértetek megjelenése. Különösen veszélyesnek számított Luca napja és Szent György éjszakája. Mindezeknek megfelelően éjszakára szokásos volt bizonyos rontáselhárító óvóintézkedéseket tenni, elsősorban veszélyes napokon és helyzetekben vagy ha még meg nem keresztelt gyermek volt a háznál ( gyermekágy). A nem kimondottan rontó célú tevékenységek közül elsősorban azok kötődtek hagyományosan az éjszakához, amelyek célja nem volt egyértelműen tiszta: így a szerelmi jóslás és haláljóslás több módja, a kincsásás, a boszorkányság tanulása és a boszorkány felismerése, de még bizonyos gyógyító eljárások is, és főleg a gyógyfüvek beszerzését végezték hagyományosan éjszaka. Az éjfél mint fontos időpont főleg a kísértetekkel és a halottakkal kapcsolatos hitben játszott szerepet, karácsony-éjfél pedig a legváltozatosabb mágikus eljárásokban és jóslásokban. Ebben az ekkor tartott éjféli misének is szerepe volt. A napkelte előtti és napnyugta utáni időpontokhoz is fűződtek hiedelmek ( Nap). – Irod. Szendrey Zsigmond: A varázslócselekmények személye, ideje és helye (Ethn., 1937).
Pócs Éva

 

 

Arcanum Newspapers
Arcanum Newspapers

See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!

Show me

Arcanum logo

Arcanum is an online publisher that creates massive structured databases of digitized cultural contents.

The Company Contact Press room

Languages