eredetmagyarázó monda, aitiologikus monda, természetmagyarázó monda

Full text search

eredetmagyarázó monda, aitiologikus monda, természetmagyarázó monda: a monda műfaj egyik csoportja: az ide tartozó epikus alkotások a világ, az égitestek, a természeti jelenségek, az ember, az állatok és a növények teremtéséről, keletkezéséről, tulajdonságaik eredetéről és esetleges változásaik okáról szólnak. Leginkább a teremtésmondák tartoznak ide: azok a biblikus eredetű és apokrif népi szövegek, amelyek a világ teremtését és berendezését magyarázzák a Bibliára épülő, de a kereszténység előtti világkép és középkori eretnek tanok elemeit is hordozó motívumokkal. Az eredetmagyarázó mondák tekintélyes része legendának is minősíthető: a bibliai Újszövetség szereplői a hősei (Krisztus Urunk, Szűz Mária, Szent Család, Szent Péter stb.): tevékenységük eredménye, ill. nyoma bizonyos emberi törvényszerűségeknek a létrejötte, bizonyos állatoknak vagy növényeknek a megjelenése, tulajdonságuk megváltozása stb. eredetmagyarázó mondának minősíthetők olyan prózai szövegek is, amelyek műfajilag nem tartoznak kizárólag a mondák közé, hanem pl. az állatmesékhez. ( kutya-macska barátság, kutya és a nyúl, a stb.) Az eredetmagyarázó monda heterogén műfaji képe (mese, monda, legenda) abból adódik, hogy a világ jelenségeinek magyarázatára a teremtésmondákon kívül egyéb epikus művek is szolgálhatnak, műfajra való tekintet nélkül, ha a szövegben elbeszélt események eredményeképpen valami a világ addigi rendjében megváltozik. (Pl.: „Azóta haragszik a kutya a macskára”.) A műfaji összetettség és a mesék felé közeledés eredményezi, hogy az eredetmagyarázó monda szinte kizárólag vándormonda, tipizálható, a mondai törvényszerűségek kevésbé vonatkoznak rá, mint pl. a hiedelemmondára. Ugyanakkor mindenkori „aktualitásuk” a meséktől is elválasztja őket. Az eredetmagyarázó mondában megnyilvánuló elképzelések hitalapja igen különböző: van hitalapja pl. annak az elképzelésnek, hogy a kalász régen a földig ért, és büntetésből rövidítette meg Isten (a kalász megrövidülése), ugyanakkor az eredetmagyarázó mondák tekintélyes része közel áll a trufához, olykor obszcén tartalmú, kifejezetten gúnyolódó célzattal jött létre (szakáll és bajusz eredete, miért az asszonynak kell mosogatni stb.). A magyar folklór igen gazdag eredetmagyarázó mondában: a készülő és eredetmagyarázó meséket rendszerező eredetmagyarázó monda-katalógus közel kétszáz szövegtípust tart nyilván. ( még: dualisztikus eredetmagyarázó monda világ teremtéséről szóló monda, ember teremtése, asszony teremtése, vízözönmondák, Krisztus és a fák stb.). – Irod. Aarne, A.: Verzeichnis der finnischen Ursprungssagen und ihrer Varianten (FFC8 Hamina, 1912); Dähnhardt, O.: Natursagen (I–VI., Leipzig, 1919–21); Sinninghe, J. R. W.: Katalog der niederländischen Märchen, Ursprungssagen. Sagen und Legendenvarianten (FFC 132., Helsinki, 1943); Tagung der Sagenkomission der International Society for Folk-Narrative Research in Budapest (Bp., 1964); Vergleichende Sagenforschung (Darmstadt, 1969).
Nagy Ilona

 

 

Arcanum Newspapers
Arcanum Newspapers

See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!

Show me

Arcanum logo

Arcanum is an online publisher that creates massive structured databases of digitized cultural contents.

The Company Contact Press room

Languages