eredetmagyarázó monda, aitiologikus monda, természetmagyarázó monda

Full text search

eredetmagyarázó monda, aitiologikus monda, természetmagyarázó monda: a monda műfaj egyik csoportja: az ide tartozó epikus alkotások a világ, az égitestek, a természeti jelenségek, az ember, az állatok és a növények teremtéséről, keletkezéséről, tulajdonságaik eredetéről és esetleges változásaik okáról szólnak. Leginkább a teremtésmondák tartoznak ide: azok a biblikus eredetű és apokrif népi szövegek, amelyek a világ teremtését és berendezését magyarázzák a Bibliára épülő, de a kereszténység előtti világkép és középkori eretnek tanok elemeit is hordozó motívumokkal. Az eredetmagyarázó mondák tekintélyes része legendának is minősíthető: a bibliai Újszövetség szereplői a hősei (Krisztus Urunk, Szűz Mária, Szent Család, Szent Péter stb.): tevékenységük eredménye, ill. nyoma bizonyos emberi törvényszerűségeknek a létrejötte, bizonyos állatoknak vagy növényeknek a megjelenése, tulajdonságuk megváltozása stb. eredetmagyarázó mondának minősíthetők olyan prózai szövegek is, amelyek műfajilag nem tartoznak kizárólag a mondák közé, hanem pl. az állatmesékhez. ( kutya-macska barátság, kutya és a nyúl, a stb.) Az eredetmagyarázó monda heterogén műfaji képe (mese, monda, legenda) abból adódik, hogy a világ jelenségeinek magyarázatára a teremtésmondákon kívül egyéb epikus művek is szolgálhatnak, műfajra való tekintet nélkül, ha a szövegben elbeszélt események eredményeképpen valami a világ addigi rendjében megváltozik. (Pl.: „Azóta haragszik a kutya a macskára”.) A műfaji összetettség és a mesék felé közeledés eredményezi, hogy az eredetmagyarázó monda szinte kizárólag vándormonda, tipizálható, a mondai törvényszerűségek kevésbé vonatkoznak rá, mint pl. a hiedelemmondára. Ugyanakkor mindenkori „aktualitásuk” a meséktől is elválasztja őket. Az eredetmagyarázó mondában megnyilvánuló elképzelések hitalapja igen különböző: van hitalapja pl. annak az elképzelésnek, hogy a kalász régen a földig ért, és büntetésből rövidítette meg Isten (a kalász megrövidülése), ugyanakkor az eredetmagyarázó mondák tekintélyes része közel áll a trufához, olykor obszcén tartalmú, kifejezetten gúnyolódó célzattal jött létre (szakáll és bajusz eredete, miért az asszonynak kell mosogatni stb.). A magyar folklór igen gazdag eredetmagyarázó mondában: a készülő és eredetmagyarázó meséket rendszerező eredetmagyarázó monda-katalógus közel kétszáz szövegtípust tart nyilván. ( még: dualisztikus eredetmagyarázó monda világ teremtéséről szóló monda, ember teremtése, asszony teremtése, vízözönmondák, Krisztus és a fák stb.). – Irod. Aarne, A.: Verzeichnis der finnischen Ursprungssagen und ihrer Varianten (FFC8 Hamina, 1912); Dähnhardt, O.: Natursagen (I–VI., Leipzig, 1919–21); Sinninghe, J. R. W.: Katalog der niederländischen Märchen, Ursprungssagen. Sagen und Legendenvarianten (FFC 132., Helsinki, 1943); Tagung der Sagenkomission der International Society for Folk-Narrative Research in Budapest (Bp., 1964); Vergleichende Sagenforschung (Darmstadt, 1969).
Nagy Ilona

 

 

A témában további forrásokat talál az Arcanum Digitális Tudománytárban

ÉRDEKEL A TÖBBI TALÁLAT

Arcanum logo

Arcanum is an online publisher that creates massive structured databases of digitized cultural contents.

The Company Contact Press room

Languages