gyalom
gyalom: nagyméretű, 50–200 m hosszú kerítőháló, amelynek közepén zsákszerű kiöblösödése (káta) van. A hátába beszorulnak a bekerített halak. A gyalom két szárnyát rudak (apacs) tartják, ezekhez erősítik a vonóköteleket. A gyalom felső inára kötik a pálhákat (’gyékénycsomóból kötött úszók’), s az alsó kettős inon vannak a hálósúlyok (galacsér, gyalompogácsa, kő). A gyalomot rendszerint állóvizekben vetik meg, s bokorba (→ halászbokor) tömörült – a háló nagyságának megfelelően – 8–10 halász csónakról kezeli. Jég alatt is halásznak vele. Ismerjük a Balatonról, a Velencei-tóról, a Fertőről, a Bodrogközből. A 16–17. sz.-ban a Felső-Tiszán és mellékfolyóin szegedi vagy gyalmos halászokat említenek, akik a török hódoltság elől húzódtak a Tisza északi vízvidékére. 1632-ben és 1648-ban Sárospatakon réti és gyalmos halászokat írtak össze. Az előbbiek a magyar szeren laktak, varsákkal, vejszével halásztak, az utóbbiak pedig kerítő- és más hálókkal. A gyalmos halászok a Rákóczi-uradalomnak hetenként négy napot szolgáltak s a hal harmadrészéért. Aratás idején szabadságot kaptak az uradalomtól. A Közép-Tisza vidékén kerítőháló, réti háló néven ismerünk a gyalomhoz hasonló zsákszerű kiöblösödéssel (sebesz, szebesz) készült hálókat. A Szamoson a káta nélküli kerítőhálót hívják gyalomnak. – A gyalomot az oroszok, a finnek, a különböző török népek használják, de a gyalommal egyező hálókat irsmernek a németek, a franciák is. A gyalom keleti elterjedése, valamint gyalom szavunk honfoglalás előtti török eredete alapján feltételezhető, hogy ezt a hálót D-Oroszo.-ban a törökök révén ismertük meg. Ebből arra is következtethetünk, hogy a honfoglalás előtti magyarság a halászatban ismerte a szervezett, közös munkát. (→ még: kerítőháló, → jég alatti halászat) – Irod. Herman Ottó: A magyar halászat könyve (I–II., Bp., 1887–88); Jankó János: A magyar halászat eredete (Bp.–Leipzig, 1900); Takáts Sándor: Emlékezzünk eleinkről (I–II., Bp., 1929); Ecsedi István: Népies halászat a Közép-Tiszán és a tiszántúli kisvizeken (Debrecen, 1934); Gunda Béla: A néprajz és a magyar őstörténet (A magyarság őstörténete, szerk. Ligeti L., Bp., 1943).
Gyalom (Bodrogköz)
Gunda Béla
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
