gyermekjáték

Full text search

gyermekjáték: A gyermekvilágot egy köztünk élő kis társadalmi rétegnek foghatjuk fel, amelynek közösségi életét a játék törvényei szabályozzák. A gyermekjáték mozgató ereje a felnőtt életre való készülődés a testi-szellemi adottságok folytonos gyakorlásával. A gyermek alkotó ereje 6–12 éves kora között a legnagyobb, s észrevehető a törekvés önálló közösségek kialakítására, bár a gyermek még ekkor is a természeti és a felnőtt környezet hatása alatt áll. A gyermek fejlődő szervezete kiválasztja és felhasználja képességei (érzékszervek, erő, ügyesség, alkotó hajlamok) fejlesztésére a környezet adottságait, ugyanekkor hatalmas ütemben fejlődik a társas élet alakítására (barátkozás, vetélkedés, közösségi érzés, a morális és esztétikai érzék fejlesztése). Nemcsak érzi helyét a közösségben, de fejlődő egyéniségével hatni is tud rá: kezdeményez, állást foglal. – A gyermekkornak ebben a szakaszában figyelhetjük meg leginkább a gyermekjáték két fő eredetét: az emberi környezet utánzását és a gyermek alkotó hozzájárulását a kapott tárgyi és szellemi javakhoz. A felnőtt környezet kultúrájának a vetülete adja a gyermekjátékok zömét. Ennek a vetületnek a vizsgálata a gyermeki utánzás fokán a gyermekjáték-néprajz kutatásának egyik fő területét jelenti: összehasonlítva a gyermek néprajzát a felnőttekével, letűnt kulturális javakra következtethetünk ennek töredékeiből. Külön figyelmet érdemelnek a gyermekjáték olyan jelenségei, amelyekben a gyermekeknek van kezdeményező szerepük: csak gyermekek által készített játékszerek – sárból, porból, homokból, fűből stb., harci játékok homokban, gyermeki rigmusok stb. A gyermekjátékot a maga egészében a gyermek naiv kultúrájának tekinthetjük, melynek fő forrása az adott felnőtt környezet, elsősorban a szülők, nagyszülők, idősebb testvérek, rokonok, de alakulásában szerepe van a természeti környezetnek is. Ebben a tevékenységben az iskolai életnek csak módosító szerepe van. – A népi gyermekjátékok osztályozása: 1. Felnőttek játékai ölbeli gyermekkel ( dajkarím); – 2. mondókák; – 3. hintáztatók; – 4. gyűjtögető játékok; – 5. vadászgató játékok; – 6. játékszeres játékok; – 7. kötött formájú több személyes játékok (társasjáték) a) ügyességi játékok ( fonaljáték, ickázás, kapózás), b) mozdulatutánzó játékok, e) fogók, d) sportjátékok, e) énekes gyermekjátékok, f) elrejtő játékok ( késjáték, váltó körjátékok közt: „Csön-csön gyűrű”), g) elbújó játékok ( bújócska, szembekötősdi, kikopogó), h) nevettetők, i) beugrató játékok, j) nyerő játékok – 8. népszokások utánzásai ( gyermeklakodalom, bogártemetés stb.). ( gyermekfolklór) – Irod. Kresz Mária: Hagyományokba való belenevelődés egy parasztfaluban (Bp., 1949); Hamvai Vilmos: Játék és pedagógia (Pedagógiai Szle, 1968); Lajos Árpád: Módszeres szempontok a népi gyermekjátékok rendszerezéséhez (Herman Ottó Múz. Évkve, Miskolc, 1968); Hajdú Gyula: Magyar népi játékok gyűjteménye Bp., 1971).

Béka dióhéjból (Vásárosnamény, Szabolcs-Szatmár m.)

„Jojó” (Nagyenyed, v. Alsó-Fehér m.)

Béka libamellcsontból (Köröstarcsa, Békés m.)
Lajos Árpád

 

 

Arcanum Newspapers
Arcanum Newspapers

See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!

Show me

Arcanum logo

Arcanum is an online publisher that creates massive structured databases of digitized cultural contents.

The Company Contact Press room

Languages