hajápolás

Full text search

hajápolás: – legáltalánosabb módja a zsírozás volt. A sertés-, kacsa-, libazsír, szalonna, háj, a tehénvaj (Erdély), a táblaolaj a férgek ellen védte a férfiak és a nők haját, de megakadályozta a kócosodást is. Zsírozással, később dióolajjal elérték az eszményinek tartott barna hajszínt is. Szokása a férfifejfedők tartósságát, vízhatlanságát szintén biztosította. A női ruha védelmére vállra terített ruhát, hátast (Ormánság), ill. hajra tekert pántlikát, kontyruhát használtak. A zsírozás kb. a századforduló óta szűnt meg, azóta az asszonyok lúgkészítéskor azzal, néhol kukoricatorzsa főzetével (Boldog) mossák hajukat. – A hajat zilálódás, kócosodás megakadályozására a férfiak gombra kötötték, fésűvel lefogták. A leányt anyja, az asszonyokat anyósa fésülte meg, később saját maguk készítették fel magukat. A sokszor bonyolult, hosszadalmas fésülködés miatt csak vasárnapra bontották ki hajukat, egyébként csak az előhajat igazították meg. Újabban a vasárnapi felkészítés a szombati mosással kezdődött. Az előhajat vékony fonatokban szárítva, újabban vassal hullámosítottak. Ahol a lesimított előhaj divatozott, lúgos, szappanos vízzel vagy a szájból fésűre köpködött vízzel tapasztották össze a hajat, Kalocsa vidékén pedig cukros vízzel formálták meg a fürtöket. A női hajat csak büntetésként, főleg erkölcsi vétségért vagy a néphitben gyökerező szokásból vágták le. A D-Dunántúlon az előhajat, a Felföldön menyasszonykontyoláskor a hátihajat csonkították meg, a főkötő felerősítésének nehézségeivel – praktikus okokkal – magyarázva utólag a szokást. – A hajápolással kapcsolatos előírások részint illemszabály-jellegűek, részint a hosszú hajat kívánták biztosítani analógiás úton. Általánosan elterjedt volt a fésű asztalra helyezésének tilalma, továbbá az az előírás, hogy fésülködni az ajtó mögött kell. A nagypénteki fésülködés (szomorúfűz alatt vagy folyó menti réten) a haj dús növését célozta; hasonló okból mosták a hajat szomorúfűzág főzetében. Hajat vágni növő hold idején vagy újhold péntekjen kellett, tilos volt viszont teliholdkor. A kislány első levágott haját szekérnyomba vagy ereszcsurgásba dobták, szintén hajnövesztő céllal. A harmatnak és a víznek is hajnövelő szerepet tulajdonítottak. A szentandrásiak a harmatot a fejükre rázták, a jászberényiek harmatban mosakodtak, hogy hosszú hajuk legyen. Országosan elterjedtek voltak a hajnövesztő gyermekmondókák, amelyeket a lányok az esőre kiállva mondtak. Racionális hajnövesztő szerek is ismeretesek voltak, így pl. gyermek haját tavasszal megvágott diófa levével kenték, a Somló-vidéken Mária-len teájával mosták. 17. sz.-i kézirat szerint vakond vérével és béka epéjével háromszor-hatszor be kellett a kopaszodó fejét kenni, hogy a haj megsűrűsödjék. A hajhullás megelőzésének céljából nem volt szabad talált hajtűt használni, holdfogytán fésülködni; aki dögöt látott, annak meg kellett húznia háromszor saját haját stb. A haj mint gyógyító és mágikus eljárások eszköze országszerte általános volt. Használata azon a régi gyökerű elképzelésen alapszik, hogy a kihullott vagy levágott haj tulajdonosát jelképezi, általa tulajdonosa is befolyásolható. Ennek megfelelően a beteget lehetett saját hajával vagy a rontó hajával füstölni ( szemverés). Göcsejben az először nyírt gyermeket a maga hajával fejfájás ellen, Kisküküllő megyében a halottól félőt a halott hajával füstölték. A szerelemkeltő eljárásokban kapott nagy szerepe is ezen a nézeten alapszik ( megétetés); ismert a bajai eljárás, amely szerint a halálát okozhatták valakinek azzal, hogy hajfürtjét kitűzték a kerítésre, hogy a szél elvigye. Országszerte általános hit volt, hogy a kihullott, kifésült hajat nem szabad elszórni, mert a túlvilágon számot kell adni róla. Ezért vagy tűzbe dobták vagy az egész életen át gyűjtött hajat a halott mellé tették a koporsóba. ( még: hajviselet) – Irod. Fél Edit: A női ruházkodás Martoson (Népr. Ért., 1942).
Flórián MáriaDiószegi Vilmos

 

 

Arcanum Newspapers
Arcanum Newspapers

See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!

Show me

Arcanum logo

Arcanum is an online publisher that creates massive structured databases of digitized cultural contents.

The Company Contact Press room

Languages