hajdiván

Full text search

hajdiván: két félkörös ívben meghajlított, vékony husángra kifeszített háló, amely kiterített állapotban kör vagy ellipszis alakú, összehajtva pedig 50–60 kg széna, szalma elszállítására alkalmas. Az ív átmérője elérheti a 2 m-t, általában 100–150 cm. Maguk a parasztok állítják elő házilag. A hajdiván elterjedtsége a magyar nyelvterületen igen sajátos: ismeretes a Dunántúl D-i, DNy-i részén egy széles összefüggő sávban a Mura–Dráva vonal mentén. Máshol – leszámítva néhány Börzsöny vidéki falut – teljesen ismeretlen. – A hajdiván magyar elnevezései közül a bőgő szó a legelterjedtebb (Baranya), bizonyára a tárgy nagy mérete szolgált a névadás alapjául. Kelepce néven ismeretes a Börzsöny hegységben, dobó néven a Drávaközben. Számos más neve közül említhető a kötröc, a petrence, a hajtovány (Drávaszög), a mindegy (vasi Őrség), a koppantó (Ormánság), a kecele (Göcsej), a merezsa (Szerémség). Egy-egy faluból ismert neve: terézsia, kaláta, tragacs, berhe. – A hajdiván szalmahordó eszközként megtalálható a drávaközi szerbek, ill. a D-bácskai szlovákok gazdaságában is krošňa néven. Jól ismert az Alpok számos vidékén, ahol a szénhordó hálók egyéb változatai is igen kedveltek. Svájci, német, osztrák és É-olasz elterjedtségén belül a legnagyobb összefüggő folt a Mura-vidéken, Stájero.-ban és Burgenland D-i területén található. Ezzel összefügg a szlovén, horvát és D-dunántúli magyar elerjedtsége. Erdélyben és az É-i-Kárpátok népeinél nyomát sem találni, viszont felbukkan a podoliai és a máramarosi huculoknál. A hajdiván másik európai centruma a Baltikum, ahonnan a szomszédos belorusz és lengyel területekre is eljutott lett és litván nevével együtt. Nemcsak szénát és szalmát, de learatott gabonakalászokat is szállítottak hajdivánnal. A hajdiván szórványosan kimutatható északnémet és skandináv területen is. Svédo.-ban a 19. sz. végén érte el maximális elterjedtségét, és története nem adatolható a 18. sz. előtt. A hajdiván nagy múltú eszköze az európai szénagazdagságnak. Használatos volt erdei lomb, avar szállítására, ill. a téli almozás munkájában is. Az évszázadok során hol szűkebb területre húzódott vissza, hol pedig terjedőben volt. – Irod. Gönyey Sándor: Szalmahordó hajdiván a Drávaszögben (Ethn., 1941); Schmidt, L.: Der Heubogen im südlichen Burgenland (Deutsches Jahrbuch für Volkskunde 1962); Bringéus, Nils-Arvid: Höbågen Relikt eller novation? (Rig, 47, 1964); Viires, A.: Der Heubogen in Osteuropa (Deutsches Jahrbuch für Volkskunde, 1964); Gunda Béla: Unkarilaisten talonpoikien kantovälineet (Kotiseutu, 1965, 5. sz.); Paládi-Kovács Attila: Einige Bemerkungen über die Traggeräte der ungarischen Bauernschaft (Műveltség és Hagyomány, 1971).

Hajdiván (Szalafő, Vas m.)
Paládi-Kovács Attila

 

 

Arcanum Newspapers
Arcanum Newspapers

See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!

Show me

Arcanum logo

Arcanum is an online publisher that creates massive structured databases of digitized cultural contents.

The Company Contact Press room

Languages