ipari műhely
ipari műhely: a falusi és mezővárosi életkörümények között élő iparosok lakóházai, műhelyépületei, szinte kivétel nélkül a népi építkezés lakóháztípusainak rendszerén belül maradtak mind alaprajzi, szerkezeti, mind technikai, kiviteli és formai tekintetben. Legfeljebb az egyes mesterségek gyakorlásánál jelentkező sajátos igényeket igyekeztek némi módosítással, kiegészítéssel, de a hagyományos épületek és építkezési módok korlátait–kereteit szigorúan figyelembe véve, kielégíteni. – A fazekasok házaiban a műhelyül szolgáló szobákat a hagyományosnál nagyobbra, esetleg szélesebbre építették csakúgy, mint a takácsok. A fazekasok munkájához a műhely mennyezetét rudas tartókra függesztett lázsa deszkákkal szerelték fel, hogy a korongolt edények számára szikkadásuk idejére helyet biztosítsanak. A fazekasműhelyekben a szokásosnál lényegesen nagyobb fűtőkemencéket raktak, hogy a téli időszakban is elegendő száraz, meleg levegőt biztosíthassanak. A fazekasok fűtőszobáinak műhelybéli kemence oldalait, oldalát peremekkel is tagolták. Téli időben ezeken is szikkasztották, szárították égetés előtt az edényeket. Nemritkán az égetőkemencéket a fazekasházak színjeiben építették fel, így az égetést az időjárás kevéssé zavarta, nem úgy, mint a hagyományos szabadtéri kemencék esetében. – A tímárok lakóházait a manzardszerűen megemelt szárító, zsalugáteres ablaksorral épített tetőkről lehetett megismerni. A tímárok, kékfestők házaiban a cserző- vagy festékanyagban való áztatásra színekben, szobaszerű helyiségekben áztatógödröket, kádakat készítettek, nemegyszer építettek. – A kékfestők mángorlói számára az épületek alaprajzához, arányaihoz igazodó színeket építettek. A nagy mennyiségű textília szárításához, levegőztetéséhez pajtaszerű épületeket ácsoltattak. – Hasonlóan a hagyományos épületek adottságaihoz alkalmazkodó műhelyeik lehettek az olajütőknek is. Legfeljebb ha a magvak őrléséhez járgányos, lovas szerkezeteket használtak, azok számára készítettek nagyobb méretű, az alaprajzból kiugró, pl. sokszögű színeket. – Az asztalosok, kádárok, kocsigyártók stb. műhelyei átlagosan nem vettek igénybe nagyobb teret, mint egy-egy lakószoba, legfeljebb egy hozzá kapcsolódó színnel vagy száraz kapualjjal egészítették ki. A műhelyként használt szobák jellegzetessége volt, hogy a konyhai bejárat fenntartása mellett az utcára is közvetlen ajtót nyithattak, esetleg valamelyik ablak helyén. Nemegyszer előfordult, hogy egyes mesterségek sajátos munkaműveleteire, egyes munkafázisára különálló építményt emeltek a lakóháztól függetlenül. Különleges épületeket készíttettek maguknak a kovácsok, molnárok. (→ kovácsműhely, → malom)
Kalaposműhely (Balmazújváros, Hajdú-Bihar m.)
Kádár abroncsolja a hordót (Debrecen)
Mézeskalácsos: A szívek száradásra várnak (Sárospatak, Borsod-Abaúj-Zemplén m.)
Hódmezővásárhelyi fazekasműhely (Csongrád m.)
Filep Antal
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
