Kalotaszeg

Full text search

Kalotaszeg: történeti-néprajzi táj Erdélyben, Kolozsvártól Ny-ra. D-en a Gyalui-havasok északi, Ny-on a Vlegyásza-havas és a Meszes-hegység keleti vonulata fogják közre. Ma a gyalu-járai út mentén fekvő, népi kultúrájában hasonló néhány községgel együtt mintegy negyven, egészben vagy részben magyarlakta falu tartozik Kalotaszeghez. Vásáros központja Bánffyhunyad, nevezetes falvai: Magyarvista, Méra, Gyerővásárhely, Kőrösfő, Magyargyerőmonostor, Magyarvalkó, Kalotaszentkirály. Kalotaszeg három jól elhatárolható területre oszlik: a havasok alatti Felszegre, az Almás-patak melletti Alszegre és a Kolozsvár közelében fekvő Nádasmentére. Kalotaszeg Erdély azon vidékei közé tartozik, amelyeken legkorábban megtelepült a magyarság. A betelepülés Ny-ról, a Sebes-Körös völgyén történt. A 16. sz.-ban még élt a hajdani egységes Kalota-vidék neve a Nagyvárad melletti Kiskalota és a Sebes-Körös bihari völgyében húzódó Közép-kalota tájnevekben. Ekkor még csupán a Bánffyhunyad alatt összeömlő Körös és Kalota patakoktól közrefogott kis háromszögletű területet hívták Kalotaszegnek. A kora Árpád-korban (10–12. sz.) az Alszeg és a Felszeg Bihar vármegyéhez tartozott, és a váradi püspökség kalotaszegi főesperességét alkotta. Fontos hadi út mellett feküdvén, a 16–17. sz.-ban sokat szenvedett és pusztult a háborús időkben, különösen a II. Rákóczi György lengyelo.-i hadjáratát megtorló török-tatárjárástól és a Várad elestét (1660) követő török portyázásoktól. – Kalotaszeg parasztsága elsősorban földművelésből él, de sovány földjei miatt régóta foglalkozik fakitermeléssel, szarvasmarha-tenyésztéssel, háziiparral. Népművészete igen gazdag (építkezés, viselet, hímzések, faragás). A kalotaszegi népművészet felfedezésével kezdődött a magyar népművészet felfedezése a múlt század 80-as éveiben. Gyarmathy Zsigmondné, egy lelkes lokálpatrióta asszony a már majdnem feledésbe merült varrottas kézimunka készítését felélesztette és háziiparként elterjesztette. Hírverése nyomán a kalotaszegi hímzések nemcsak hazai, de európai hírnévre is szert tettek. A kalotaszegi népművészet hatással volt a századelő magyar szecessziós iparművészetére, a „gödöllőieknek” nevezett művészcsoport munkájára, és ihlette Kós Károly építészi, grafikai és iparművészeti munkásságát. – Irod. Jankó János: Kalotaszeg magyar népe (Bp., 1892); Malonyay Dezső: A magyar nép művészete (I., Bp., 1907); Balázs Éva: Kolozs megye kialakulása (Bp., 1939); Kovács Ágnes: Kalotaszegi népmesék (I–II., UMNGy V–VI., Bp., 1943); Olosz Katalin–Almási István: Magyargyerőmonostori népköltészet (Bukarest, 1969); Faragó József–Nagy Jenő–Vámszer Géza: Kalotaszegi magyar népviselet (Bukarest, 1977); Végh Olivér: Kalotaszegi fazekasság (Bukarest, 1977).

A ref. egyház fatornya (Farnos, v. Kolozs m., 18. sz.)

A ref. templom (Kettesd, v. Kolozs m.)

Magyargyerőmonostori csempe (v. Kolozs m.)

Váralmási csempék: jegenyefás minta K. 1905 felírással, és a leveleken minta 1905 K. felírással (v. Kolozs m.)

Bánffyhunyadi zöldmázas csempék (v. Kolozs m.)

Mérai viselet 1972-ben (v. Kolozs m.)

Csűr (Váralmás, v. Kolozs m.)


Kalotaszeg
A református templom külső képe és a templom belseje aratókoszorúval
Kósa László

 

 

Arcanum Newspapers
Arcanum Newspapers

See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!

Show me

Arcanum logo

Arcanum is an online publisher that creates massive structured databases of digitized cultural contents.

The Company Contact Press room

Languages