kanászbalta, kondásbalta

Full text search

kanászbalta, kondásbalta: fejét a kovácsok vasból készítették, nyelét maga a pásztor, ill. használója faragta. A dunántúli kanászbalta felső széle ívszerűen hajlott csonka piramis alakú fokkal. A nyél lyuka kerek, hengeres nyele gyakran karcolással, spanyolozással díszített. A felvidéki kanászbalta lapja egyenlőtlen szárú háromszöghöz hasonló, felső sarka élesen kiáll, erősen hátraugró foka lapított hasáb alakú. Nyele lapos, gyakran rézverettel díszített. Az Alföldön változatos volt a kanászbalta formája, nyelét berakással is díszítették. A kanászbalta az egykori pásztoréletnek nélkülözhetetlen eszköze volt. Ha az állat lába a fa gyökerei közé szorult, ezzel szabadították ki. Vele vágták ki a botnak való ágat, aprították a tűzrevalót, védekeztek vele a megvadult kan, a vaddisznó, a farkas ellen stb. Régen a pásztorok, az erdőt járó emberek felszereléséből nem hiányzott. A múlt században már inkább csak a kanászok használták, s ez lett foglalkozásuk címere is, mint a juhászoknak a kampó. A kondások a kanászbaltát bal vállukon viselték, s köztük akárhány akadt, aki 25–30 lépésről úgy fültövön sújtotta vele a disznót, hogy az menten összerogyott. A kanászbalta a kanászok mulatozásainál, a kanásztáncnál – nem ritkán a verekedésnél – is szerepet kapott. A hagyomány szerint a híres dunántúli betyárok és kanászok olyan baltákat is csináltattak, amelyeknek oldalába ezüst forint nagyságú tükör volt beleillesztve, s – a balta nyelét a gyepbe tűzve – ez előtt borotválkoztak. Bár hordását a hatóságok gyakran tiltották, ennek nem volt eredménye. Az idősebb kondások még néhány évtizeddel ezelőtt is magukkal hordták őrzés közben. A kanászbalta változatos formáit a szomszédos népeknél is megtaláljuk más-más elnevezéssel. Egyik-másik idegen elnevezés nálunk is meghonosodott. A D-Dunántúlon délszláv hatásra a balloska, É-Mo.-on szlovák hatásra itt-ott a valaska elnevezést használják. – Irod. Herman Ottó: Ősfoglalkozások: Halászat és pásztorélet (Bp., 1898); Bátky Zsigmond: Útmutató néprajzi múzeumok szervezésére (Bp., 1906); Malonyay Dezső: A magyar nép művészete (III., Bp., 1911); Tálasi István: A bakonyi pásztorkodás (Ethn., 1939); Polonec, O.: Valašky, fokoše, čakany (Turč. Sv. Martin, 1963).

Kanászbalták (A bal oldali nyele faragott, a jobb oldali ólomberakásos. Zala m. és Mátravidék)

Kanászbalta nyelén baltát emelő szűrös kanász spanyolviasszal berakott ábrázolása („K. I. 1868” felirattal, Zala m.) Bp. Néprajzi Múzeum
Manga János

 

 

Arcanum Newspapers
Arcanum Newspapers

See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!

Show me

Arcanum logo

Arcanum is an online publisher that creates massive structured databases of digitized cultural contents.

The Company Contact Press room

Languages