ládacsapda
ládacsapda: csapóláda, amelynek egy vagy két felemelhető ajtaját a láda belsejében keresztbe elhelyezett vízszintes nyelvvel és a tartózsineghez kötött pecekkel rögzítik. A csalétket a nyelvre helyezik, amelyet ha megmozdít a róka, nyest, patkány, görény, nyúl, fogoly, a pecek kimozdul a helyéből és az ajtók lecsapódnak. A ládacsapdának szórványosan ismeretes olyan variánsa is, amelynél a csapóajtó emelőrúdját a csapda belsejébe nyúló kampóval rögzítik, s a kampóra helyezik a csalétket. A ládacsapda Alsó-Őrségtől Moldváig elterjedt (D-Zala: csapóláda; Göcsej: görényfogó; Borsod: lábcsapda; Ormánság: paslica; Székelyföld, bukovinai csángók: kaptán; Moldva: kapkán), de seholsem gyakori. A csapdát már leírta Pák Dienes de ismertetik modern vadászkönyveink is. A ládacsapda némely peremvidéktől (ír, skót, portugál, finn paraszti kultúrák, lappok) eltekintve a nagyorosz népterülettől nyugatra Európa-szerte használatos. Egy 15. sz.-i héber kézirat képes ábrázolásán már feltűnik a ládacsapda egyik variánsa, s a magyar egy- és kétajtós ládacsapda egyik korai európai ábrázolását J. Taentzer koppenhágai (1682) és F. F. Fortin amszterdami (1695) vadászkönyvében láthatjuk. A ládacsapda valószínűleg fiatalabb kontinentál-európai műveltségi rétegbe tartozik, eredetileg a feudális osztályok vadfogó eszköze volt, s eltekintve a kisebb vagy nagyobb lokális műveltségi áramlatoktól, a nemesi udvarok és feudális birtokok vadászai, és vadászkönyvek révén került el a paraszti vadfogó eszközök sorába. – Irod. Pák Dienes: Vadászattudomány (I–II., Buda, 1829); B. Belházy Jenő: A vadászati ismeretek kézikönyve (I., Bp., 1892); Ecsedi István: Népies vadfogás és vadászat a debreceni határban és a Tiszántúlon (Debrecen, 1933); Gunda Béla: Néprajzi vonatkozások régi francia vadászkönyvben (Népr. Ért., 1939); Lagercrantz, S.: Zur Kulturgeschichte einiger in Schweden vorkommenden Jagdfallentypen (Zeitschrift für Ethnologie, Jhg. 72., 1940).
Ládacsapda (Oltszem, v. Háromszék m.)
Gunda Béla
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
